Díszek, lufik, torta és zene

A napokban ért véget a Horvátország fővárosában rendezett utánpótlás birkózó-Európa-bajnokság küzdelemsorozata. Az U15-ös korcsoport 58 kilós versenyét az éremeséllyel elutazott Balázs Éda, a DVTK ifjú tehetsége nyerte. 

Felejthetetlen volt 

– Vasárnap este óta nagyon sokan gratuláltak nekem – kezdte a mezőcsáti kislány, majd így folytatta: – Szakadatlanul jönnek a Facebook-bejegyzések, az üzenetek, az sms-ek, az e-mailek, és persze a telefonom szinte el sem hallgat. Egészen hihetetlen az a szeretet, ami felém árad. Egyébként pedig a hazaérkezésem pillanatait soha nem felejtem el. Amikor beértem az udvarra, bekapcsolták a zenét, családom tagjai szinte sorfalat álltak nekem, a házat lufikkal díszítették, az asztalnál torta, sütik és gyümölcsök vártak. Napok óta mondogatom, sőt ízlelgetem, hogy kontinensbajnoki aranyérmes vagyok, az érzéseimet már nem is tudom szavakba önteni. 
A zágrábi nyertes eddig Mezőcsáton tanult, ősztől a Lévay József Református Gimnáziumba jár, kollégista lesz, így naponta látogathatja a diósgyőriek foglalkozásait. 

Érdekesen alakult 

A déli szomszédainknál aratott diadalának körülményeiről így beszélt Balázs Éda: 

– A viadalon végig nagyon figyeltem és nyugodt maradtam. Rengeteget jelentett számomra, hogy mellettem volt a mesterem, aki tanácsaival segített, támogatott. A finálé több mint érdekesen alakult: az első menetben megintettek, ezért a lengyel sportoló egy pontot kapott. Ebben a szakaszban is próbáltam fogásokat csinálni, de akcióimat nem kísérte siker. A másodikban riválisomat intették, és a nevem mellé írtak egy pontot. A szabályok szerint ekkor már én voltam nyerő helyzetben, de még fél perc volt hátra. Úgy gondoltam, hogy már nem erőltetem a fogásokat, nehogy bajba kerüljek. Ritkán, de előfordul olyan eset, hogy akcióért járó pont nélkül nyer valaki, most ez történt, és az én nyakamba akasztották az aranyérmet. 

Arra a kérdésre, hogy az idén még milyen feladatok várnak rá, a diósgyőri kiválóság ezt válaszolta: 

– Nemzetközi megmérettetésről egyelőre nem tudok, a hazai mezőnyben a diákolimpia küzdelmei várnak rám. Már csak ezért sem állok meg, igyekszem naponta felkeresni a stadionnal szembeni Medicalt, ahol a tréningjeinket tartjuk. Távlati terveimet viszont még korai szóba hoznom, de az biztos, hogy ebben a műfajban képzelem el a jövőmet. Hamarosan kadetkorosztályú leszek, és szakmai stábunkkal egyetemben magam is úgy gondolom, hogy beleférek az itthoni 57 kilós mezőnybe, nem kell fogyasztanom vagy éppen súlycsoportot váltanom. 

Örömükben sírtak 

Az Európa-bajnok mezőcsáti családi fogadásánál jelen volt klubedzője, Juhász Sándor és kollégája, Lakatos Győző is. 
– Régen volt részem akkora ünneplésben, mint ott és akkor – jegyezte meg Juhász Sándor. – Éda természetesen nagyon boldog volt, akárcsak családjának valamennyi tagja. Feldíszítették a lakást, volt torta, készültek a közös fotók, szóval úsztunk a boldogságban. Az sem titok, hogy sírtunk, potyogtak az örömkönnyeink. Hirtelenjében nem is tudom, hogy Éda előtt diósgyőri birkózó mikor nyert meg egy világversenyt. Hatalmas büszkeség ez a sportoló, a szakosztály és a klub számára is. Napok óta cseng a telefonom, kapom a gratuláló üzeneteket, és ahogyan hallom, a bajnok is így van ezzel.

(A borítóképen: Juhász Sándor és Lakatos Győző edzők tegnap este köszöntötték Balázs Édát a DVTK Medicalban lévő birkózócsarnokban  | Fotó: Ádám János)