Ezt már nehéz megmagyarázni

A jégkorong Tipos Extraligában a 22. fordulóhoz érkeztek a csapatok, a vasárnapi, DVTK Jegesmedvék – MHk 32 Liptovsky Mikulás találkozó előtt azonban még mindig beszédtéma volt a Macik péntek esti zólyomi mérkőzése. A szlovák–magyar küzdelemsorozat rövid, hároméves történetében még fordult elő az az eset, hogy a miskolciak 5–0-s hazai vezetésről keltek fel a jégről, és a harmadik harmadban mintegy tíz perc alatt 5–4-re szépítettek, sőt csaknem kiegyenlítettek és pontot szereztek. Kanadai mesterük, Dave Allison rögtön látta is a fényt az alagút végén, ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a záró játékrészben nagy lépést tettek a helyes irány felé, és erre a teljesítményre már építhetnek a Liptószentmiklós ellen.

Gyors gólokkal

A hazaiak három sorral, plusz két csatárral kezdtek, a vendégek viszont teljes létszámmal vonultak a jégre. Ahogyan várható volt, a DVTK már a 4. percben emberelőnyből megszerezte a vezetést, egy kipattanó korongot Magosi közelről helyezett a hálóba (1–0). A 10. percben újra kihasználta fórját a Jegesmedvék együttese, ekkor Csanyi pár lépésről talált a ketrecbe (2–0).

A 12. percben Osterberg balról, a bedobókör széléről laposan vágta be a harmadikat (3–0), és a játék képéből ekkor még úgy látszott, hogy a sereghajtó nem rúg „labdába”.

Hihetetlen fordulat

A 22. percben azonban meglepetésre szépítettek a vendégek, ekkor McShane jobbról helyezte a játékszert Rajna mögé (3–1), nem sokkal később pedig a bal oldalon lopakodó Strauch középtávolról zúdított nagy lövést a jobb felső sarokba (3–2), és máris nyílttá vált a csata. Láda B. kiállítását követően a Macik azért kapaszkodtak, hogy ne mutasson döntetlent a tábla. Galanisz, majd Portokalis lövöldözött, aztán nem alakult ki folyamatos játék, a küzdelem dominált. A Liptószentmiklós felszívta magát, megérezte, hogy lehet keresnivalója. A 29. percben Robertson elesett a kék vonal előtt, Csanyi kitört, de jobbra sodródott, és már nem tudott veszélyt teremteni. A 30. percben Galanisz testre ütésért kiállt, így ismét az egá­lért hajthattak a tűzpirosban játszó szlovákok, akik körbe-körbe járatták a korongot, majd Valtola középről, messziről lőtt, és mindenki csak annyit látott, hogy a korong kipúpozza a hálót. Mint kiderült: Baca közelről ügyeskedett, a gólt ezért neki adták (3–3). A vendégek boltja pedig nagyon beindult, a 31. percben ugyanis Portokalis közeli találatával már átvették a vezetést (3–4). Erre a hideg zuhanyra senki nem számított, „kísértett” Zólyom, csak ellentétes szereposztásban, de ilyen a jégkorong, ebben a műfajban pillanatok alatt fordulhat a kocka. A 34. percben McShane balról az ötödiket is beverhette volna, de elnézte az üresen tátongó jobb sarkot. A vendéglátót érthetően nagyon megfogta a hihetetlen fordulat, mesterük akár időt is kérhetett volna, de nem tette. A második harmad végén Tullio felkente a kapura Wehrst, majd a dulakodásnak két kisbüntetéssel vetettek véget a játékvezetők. Előbb négy a három, majd öt a négy ellen zárták a felek a szakaszt.

Rendkívül kínos

A zárófelvonásban azért vetette magát nagy elánnal a csatába a Diósgyőr, hogy a mezőny leggyengébbjével szemben elkerülje a kínos hazai fiaskót. Az idő telt, a görcs nem oldódott, a szívós szomszédok pedig derekasan tartották magukat. A 47. percben Pavuk fogásért ment kényszerpihenőre, amely alatt Kaarlehto volt a legtöbbet munkában. Magosiék egykori ötletes játékának nyomát sem láttuk, a szenvedésből a hajrában jött a csodavárás. Az 55. percben bottal akasztásért és szövegért adtak a bírák 2+2 percet az MHk csapatának, a vendégek trénere ezt a szívére is vette, hevesen reklamált, de a miskolci társaság az öt a három elleni szituációból sem jutott többre a cicázásnál. Az időkérés alatti megbeszélést Strenk Hunor másodedző tartotta, és Rajna is lement a maradék 1.35-re, de minden maradt a régiben a „totógyilkos” meccsen.

DVTK Jegesmedvék – MHk 32 Liptovsky Mikulás 3–4 (3–0, 0–4, 0–0)

Miskolc, zárt ajtók mögött. V.: Loksik, Kolba (Beniac, Tvrdon).

DVTK Jegesmedvék:  Rajna – Wehrs, Szirányi, Egle (2), Osterberg 1, Jordan (2) – Rauhauser, Kiss D., Rokaly, Magosi 1, Csanyi 1 (1) – Láda B., Vojtkó, Lövei, Galanisz, Miskolczi – Ritó, Révész – Lehoczki (kapus). Vezetőedző: Dave Allison.

MHk 32 Liptovsky Mikulás: Kaarlehto – Robertson (1), Kurali, Strauch 1, Osko, Rudolf Huna – Valtola (1), Petran, Hamrácek (1), Listiak, Baca 1 – Mezovsky (1), Jesus, Tullio (1), McShane 1 (1), Portokalis 1 (1) – Rusina, Pavúk, Haluska, Uhrik, Surovy – Bátory (kapus). Vezetőedző: Milan Jancuska.

Kiállítások: 10., ill. 14. perc.

Dave Allison: – Nagyon következetlen a játékunk, és hihetetlenül sok gólt kapunk. Most már harmadról harmadra is változik a teljesítményünk. Most tiszteletlenek voltunk egymással és a klubbal szemben is. Szomorú és elkeseredett vagyok, de ettől függetlenül ellenfelünknek kijár a dicséret.

Milan Jancuska: – A meccs eleje katasztrofális volt. Az első harmad után idegesek voltunk, aztán feljöttünk, és szép gólokat szereztünk. A második és harmadik harmadban úgy játszottunk, ahogyan a fiúktól kértem. Az első győzelem sokat jelent klubunknak.

(A borítóképen: Jól indult a meccs, de kínos vereséget szenvedtek a Jegesmedvék [fehérben])