A hóesés nem extrém novemberben, de az özönvízszerű esőzés igen

Annak ellenére, hogy csak november közepe van, a hétvégén hó esett a Bükkben Bánkúton. Utánajártunk, hogy mennyire jellemző, hogy ebben az időszakban már fehérbe borul a táj a hegyekben és ez összefügg-e a klímaváltozással.

- A meteorológiai értelemben vett közelmúltig abszolút jellemző volt, hogy november közepe táján már leesett az első hó nemcsak hegyvidéken, de síkvidéken, tehát Miskolcon is. Mostanában ez már kevésbé szokott előfordulni. Viszont a Bükk legmagasabb régióiban, tehát 800 méter fölött az első hóesés minden évben hamarabb következik be, mint az alacsonyabban fekvő régiókban és az utolsó is később – nyilatkozta szerkesztőségünknek Erdődiné Molnár Zsófia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Miskolci Állomásának meteorológusa. - Tehát ebből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni, egyelőre még ősz van. A jelenlegi hőmérséklet teljesen átlagosnak tekinthető, csak nagyon picit enyhébb a sokéves átlagnál.

A hegyen lehet melegebb is

A kirándulók az ilyenkor megszokott időjárási viszonyokra készüljenek a Bükkben.

- Az elmúlt három hét jóval csapadékosabb volt az ilyenkor szokásosnál. Ez most megszűnik, a következő egy hétben már nem kell az eddigiekhez hasonló nagy esőzésekre számítani, de továbbra sem várható száraz idő. Aki kirándulni indul a Bükkbe, az számítson sárra, mert ilyenkor a talaj nedvességgel telik meg. Sőt a magasabb régiókban további havazás is lehet, és egyre hűvösebb idő. Általában, hidegfrontok átvonulása után 6-8 Celsius fokkal hidegebb van a Bükk magasabb régióiban, mint a városban. A hideg rekordok, amelyek néha felröppennek a híradásokban a Bükk-hegység kapcsán, azonban nem reprezentatívak, mert azokat töbrök alján mérik, csak egy igen kis területre vonatkoznak. Ezek nem jelennek meg az OMSZ hivatalos adatbázisában sem. Ugyanakkor késő ősszel és télen úgynevezett inverziós helyzet is gyakran kialakulhat. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb régiókban hidegebb van, mint a magasban. Tehát a magasság növekedésével a hőmérséklet is növekszik. Ilyenkor tapasztalunk a városban borongós, ködös időt, miközben a Bükk-fennsíkon süt a nap, és több Celsius fokkal melegebb van – magyarázta a meteorológus.

Szélsőségessé váló időjárás

A klímaváltozás, a globális felmelegedés létező jelenség, az idén ősszel is tapasztalhattuk hatását.

- Nagyon jellemző tendencia a hőmérséklet emelkedése. Ugyan nem minden év melegebb, mint az előző, előfordulnak az átlagosnál hűvösebb időszakok is. Az elmúlt évtizedben azonban már megfigyelhető volt, hogy egy éven belül jóval rövidebbek az átlagosnál hűvösebb időszakok, mint az annál melegebbek. Az idei november egyébként országosan is melegebben alakult a sokéves átlagnál. Jellemző változás, hogy a valódi téli időjárás egyre később kezdődik és egyre hamarabb véget ér, bár ez utóbbi nem annyira egyértelmű trend, mint a későbbi kezdet. Az éghajlati előrejelzések szerint a négy évszak a jövőben is megmarad Magyarországon, de - bár változó mértékben - mindegyik melegebb lesz, mint a 20. század első felében volt. A klímaváltozás következtében megnövekedtek a szélsőséges jelenségek, de itt nem a nagy hidegekről van szó, mert a mínusz 20 foknál hidegebb napok száma például nem nő. Viszont a nagy csapadékú napok száma növekszik, azaz a villámárvizek, valamint a nyári időszakban a viharos széllel járó események, például a szupercellák száma szintén. Növekedést mutat a hőhullámos időszakok hossza és a hőségnapok száma is. Az Észak-magyarországi régióban is megfigyelhetők ezek a trendek, vannak olyan indexek, mint például a napi csapadékintenzitás, ami az országos átlagnál kicsit jobban növekszik régiónkban – tudatta Erdődiné Molnár Zsófia.

Saját bőrünkön érezhetjük

A klímaváltozás pontos hatásai nem megjósolhatók.

- A globális felmelegedés üteme gyorsuló, de pontosan nem megjósolható. Egy 40 év fölötti ember már a saját életében is tapasztalhatja az ehhez kapcsolódó változásokat. A környezettudatosság jegyében világszerte kitűzött cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsa az emberiség a 20. század elejéhez képest a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Ez egy nagyon magas érték. Történnek törekvések az irányban, hogy azoknak a légköri anyagoknak a kibocsátását csökkentsük, amelyek ezt a változást előidézik. Ezek azonban nagyon sokáig jelen vannak a légkörben. A pozitív változások a jövőben fognak bekövetkezni. Amit most teszünk a klímáért az jóval később lesz csak érzékelhető – jelentette ki a szakember.