Gondolta?

2023.11.21. 07:00

Bármikor lehetnek földrengések a Bükk környékén

Közel száz év alatt rengeteget fejlődtek a szeizmológiai műszerek, ezért könnyebb kimutatni a földmozgásokat.

Detzky Anna

Ilyen károkat nem okoznak a környékünkbeli földrengések

A Bükk-hegységben november 14-én kisebb, a Richter-skálán 2,7-esnek számító földrengés keletkezett Egertől észak-keletre, amiről még aznap hírt adtunk a Borsod Online-on.

A rengést több vármegyénkbeli településen is érezni lehetett, köztük Bükkszentkereszten, Bükkzsércen, Kisgyőrben, Nekézsenyben és Répáshután. Kevesebb mint másfél hónapja, október 9-én pedig egy jóval erősebb, 5-ös magnitúdójú rengés keletkezett Szlovákiában, Kassától mintegy 60 kilométerre. Ezt Miskolcon, a Bodrogközben, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is észlelték. A gyakori földmozgások okáról igyekeztünk tudakozódni a térségben, különösen a Bükkre vonatkozóan.

 

- Azt nem lehet elmondani, hogy napjainkban gyakrabban lenne földrengés, mint korábban volt. A Bükk-hegység környezetében minden évben megfigyelhető sok kicsi rengés. 1925-ben pedig Eger-Ostoros környékén 5-ös magnitúdójú földrengést mértek még analóg műszerekkel, amikor károk is keletkeztek ezen a területen - nyilatkozta szerkesztőségünknek dr. Győri Erzsébet, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa. - A múlt héten mért 2,7-es szintű is érezhető volt a környéken lakók számára, de nem okozott nagyobb bajt. Ezt több, nagyon pici, az emberek által nem érzékelhető rengés követte. Mi azért tudunk a legkisebb földrengésekről is, mert az utóbbi években nagy számú szeizmológiai műszert telepítettünk és érzékenyebbé vált a hálózatunk. Az ország területén évente száz fölött van azoknak a rengéseknek a száma, amit látunk. 

Mozgásban van a hegység 

A hazai hegységek emelkedő mozgásához hasonlóan, a Bükk magassága is növekszik, évente négy század milliméterrel. 

 Egész Magyarország és a Pannon-medence földrengéseit az okozza, hogy az Adriai-kőzetlemez a medencét észak-keleti irányba, a merev Európai platform felé nyomja. Emiatt a medencén belül feszültségek keletkeznek, amelyek földrengések során oldódnak ki hirtelen. A Bükköt észak felől a Darnó-vonal, délről pedig a Közép-magyarországi szerkezeti zóna határolja. A fő elmozdulások az ezzel párhuzamos törésvonalak mentén történnek. A mérések azt is kimutatták, hogy a kompresszió miatt a hazai hegységek emelkednek, az Alföld viszont süllyed. A földtörténeti negyedidőszak során, ami megközelítőleg 2 és fél millió év, a Bükk-hegység körülbelül száz métert emelkedett. Ez évente 4 század millimétert jelent. A relatív mozgás feszültséget okoz a hegység peremén és benne is. Ha a feszültség hosszabb idő alatt felhalmozódik, akkor földrengés pattan ki – magyarázta kollégánknak a szakember. 

Várják a bejelentéseket 

A földrengéseknek sem a helyét, sem az idejét nem lehetséges előrejelezni. 

- Mi mindössze azt tudjuk, hogy hazánkban melyek azok a területek, amelyek veszélyeztetettebbek. Ez jellemzően a Dunántúlon a Balaton észak-keleti csücskétől a Komáromig terjedő országrész. A földrengések helyét és erősségét jelenleg országosan 15 állandó és 30 - kutatási projektek keretében - telepített szeizmológiai állomás figyeli. Az állomásokon található digitális műszereink a rengés okozta hullámokat mérik. Képesek vagyunk megállapítani a Richter-skálán mért magnitúdót, ami azt mutatja meg, hogy mennyi energia szabadul fel a földmozgás során. Emellett az intenzitást is meghatározzuk az Európai Makroszeizmikus (EMS) Skála alapján. A honlapunkon lakossági bejelentést is lehet tenni, ami az utóbbi érték meghatározásához nyújt segítséget. Amennyiben érezhető földrengés történik az ország területén, számítógépes kiértékelés után értesítjük a katasztrófavédelmet és az MTI-t – osztotta meg velünk a tudományos főmunkatárs. 

Ötöstől fizet a biztosító 

Hazánkban már olyan földrengés is erősnek számít, amit Japánban, vagy Kaliforniában még nem tekintenek számottevőnek. 

- Magyarországon már a 4-es magnitúdójú földrengésektől keletkezhetnek az épületeken repedések, meglazulhatnak a cserepek, elferdülhetnek kémények és lehullhatnak téglák. Az 5-önél nagyobb magnitúdójúak pedig akár komolyabb károkat is okozhatnak. Ilyen előfordult az Északi-középhegységben például Egerben, a Jászságban, Dunaharasztiban és Kecskeméten. A legerősebb földrengés Magyarországon 1763-ban Komáromban következett be, ennek magnitúdója 6,3-ra becsülhető. Hogyha pedig a rengés, EMS-skálán mért intenzitása eléri az 5-ös szintet, akkor ha volt biztosítás a káreseményt elszenvedett épületen, Magyarországon általában fizetnek a biztosítók – tájékoztatta olvasóinkat a szakértő. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában