A forradalmár lelkipásztorra emlékeztek Nyíriben

Az egykori lelkipásztor emlékét - aki 1930 és 1960 között szolgált a zempléni hegyközi településen – emléktábla őrzi, amit ezúttal is közösen koszorúzott meg két fia, Hörcsik Lajos és dr. Hörcsik Richárd. 

Édesapjuk emlékét dr. Hörcsik Richárd – aki egyben a térség országgyűlési képviselője – idézte fel. Mint elmondta, Hörcsik Lajos már jóval a háború kezdete, és az azt követő kommunista hatalomátvétel előtt, 1930-ban érkezett Nyíribe. Megválasztását követően, a belső feszültségek elsimítása után kezdett kitartó munkája beérett. Lelkipásztorsága 29., Nyíriben végzett szolgálata 26. évében tört ki a forradalom, és értékrendje, elkötelezettsége ismeretében nyilvánvalónak tetszik, hogy a történtek cselekvésre sarkallták őt. 1956. október 28-án reggel 8 óra körül szervezett felvonulás során 200 ember haladt a református templomtól az iskolához, majd pedig a tanácsháza elé. A begyűjtési iratok kiadását követelő nép végül a tanácsház előtt elégette az iratokat, a kultúrházban pedig Hörcsik Lajos javaslatára 29 tagú munkástanácsot választottak meg. 

A munkástanács ezt követően tízpontos követelést állított össze, követelve a szovjet csapatok kivonását és a Varsói Szerződés felbontását. Felszólításukra másnap lemondott a tanácselnök, és az újonnan választott helyi elöljárók helyére hosszú ideig nem sikerült a korábbi vezetőket visszahelyeztetni. A munkástanács a későbbiekben megszervezte a nemzetőrséget, amely a terményraktár őrizetét látta el. Hörcsik Lajos felkereste a hegyekbe menekült kommunistákat is, hogy biztosítsa őket afelől, hogy nem eshet bántódásuk – idézte fel az akkor történteket a honatya.

Letartóztatás és házkutatások 

A folytatásban arról is szólt, hogy Nyíri azért is kiemelten különleges pontja a forradalom történetének, mert a térségben két ellenállási pont is megszerveződött, ebből az egyik Lászlótanya, a másik Kőkapu volt. Utóbbi felszereléséhez az előrelátó felkelők élelmiszert kértek és kaptak Nyíri polgáraitól, és három helybeli asszony egy-egy napra konyhai szolgálatot is vállalt a kőkapui kastélyban, a lelkész felesége, Czinege Johanna azonban közel három napig végezte ezt az áldozatos munkát – tette hozzá dr. Hörcsik Richárd. Kiemelte: „amilyen hősies a forradalmárok kitartása, ugyanannyira magasztos az a segítőkészség, önfeláldozás, hogy a jó ügyért akár veszélyek közepette is kiállunk a saját értékrendünk mellett. Nem véletlen, hogy a túlerővel szemben a megadást választó felkelők távoztával kezdődő zaklatások, Hörcsik Lajos letartóztatása, majd hazatértét követően a számos házkutatás elviseléséhez, mind a lelkész, mind felesége, családja számára mégis maradt elegendő lelkierő, mert Istenben bízva, értékrendjük által körülbástyázottan lelkész és felesége cselekedeteik helyességében magabiztosan állhattak akkor is, amikor a karhatalom a közösség szolidaritását és a forradalomban kivívott demokratikus vívmányokat már eltiporta” – közölte e képviselő.