Tetszett a miskolciaknak hatvan éve az új kilátó az Avason

Éppen 60 éve, 1963. augusztus 20-án avatták fel az Avas kilátót. Az évforduló kapcsán rendezvénysorozattal készül a hálás utókor, magát a kilátót pedig épp napjainkban újítják fel. Történetéről néhány plusz információt osztott meg velünk Simon Gábor építész is, aki az építkezés idején építészmérnök hallgató volt a Budapesti Műszaki Egyetemen.

További nevek

– A most 60 éves avasi kilátó rendkívül karakteres formájú, különleges szerkezetű épület, nem csoda, hogy Miskolc jelképévé vált – mondta portálunknak. – A budapesti Középülettervező Vállalat (KÖZTI) tervezői, Hofer Miklós építész és Vörös György szerkezettervező nevét olvassuk legtöbbször az épület építése kapcsán, a kivitelező  Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) építésvezetőjének, Andrássy Károlynak, valamint a különleges vasbetonszerkezet állványozási és zsaluzási munkáit irányító Neubauer Sándor művezetőnek a nevei azonban rendszerint lemaradnak a híradásokból. Andrássy Károly igen neves miskolci épületek megvalósítását irányította, például a Miskolci Nemzeti Színház 1950-es évek végi rekonstrukcióját, és a sportcsarnokét, vagy épp a megyei könyvtárét, de nevéhez fűződik az ÉMÁSZ székházának építése is. Nem szerepel Menner László építész főmérnök neve sem, aki a beruházó városi tanács részéről felügyelte a munkát. Nem szándékos az elhallgatás, de elsikkad az ő nevük, pedig megérdemlik, hogy együtt, egy helyen szerepeljenek a tervezőkével. Ők is hozzájárultak, hogy magas színvonalon valósuljon meg a kilátó – jegyezte meg Simon Gábor. 

A gyermekmászóka középpontjában

A kilátó története kapcsán az előzményekről beszélt: az első kilátó 1906-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak Kassára szállítása tiszteletére épült az Avastetőn. A fagerendákból épített tornyot később lebontották. A második kilátó, a Szeghalmy Bálint által tervezett torony 1956. december 11-én egy szovjet tank lövése miatt égett le, a faszerkezet megsemmisülése után a vasbeton tartóoszlopot és csigalépcsőt elbontották. 
– Pontos helyét sokan nem ismerik – jegyezte meg az építész. – A Horváth-tető játszóterén most is meglévő, II. világháborús vasveton megfigyelőbunker mellett, a kúp alakú gyerekmászóka középpontjában állt. 

A harmadik, azaz a mostani kilátó tervezésére 1958-ban tervpályázatot írtak ki, amelyet Hofer Miklós nyert meg. A győztes terv egy kőburkolatú, tömör bástya jellegű épület volt. 
– Szerencsére nem az valósult meg. Végül Hofer Miklós új megbízás alapján tervezte a Miskolc emblémájává vált, most 60 éves kilátót. 
– Miért nem a győztes terv valósult meg? – kérdeztük.
– A tervpályázatban 6-8 épület terve szerepelt, nekem megvan egyébként az egész anyag. Alapvetően kétféle javaslatuk volt. Az egyik egy tömör torony, bástyaszerű, a másik pedig extra, de nem a mostani kilátóhoz hasonló: hatalmas, konzolos szerkezetű. Aztán hivatalosan kihirdették az első díjat. Hogy végül miért nem a nyertes terv valósult meg, nem tudni, de tény, hogy a miskolci városi tanács az első díjas tervezővel, Hofer Miklóssal külön tárgyalásokat folytatott, végül új, modern és attraktív megoldás született. 

Épülhetne libegő is

Kérdeztük, tetszett-e a miskolciaknak a kilátó. (Miskolci tulajdonság vagy sem, gyakorta sok az ellenzője az új középületeknek – a szerk.)

– Én magam egyetemista voltam akkor, de úgy tapasztaltam, általában kedvezően fogadták, nem firtatták, hogy miért nem hagyományos a formája. Egyből megnyerte a közvéleményt is. Én magam jártam egyébként az építkezésen Manner László főmérnök meghívására, nekem is nagyon tetszett, amit láttam. Ott találkoztam először Andrássy Károllyal, aki később munkatársam lett és főnököm, hosszú ideig dolgoztunk együtt – fűzte hozzá Simon Gábor, aki később a BÁÉV főmérnöke lett. 
Az építészt a jelenlegi felújításról is kérdeztük. 
– Kedvező, hogy megtartja az épület karakterét, sőt, az üvegfelület növelése még fokozza a színvonalát. A Horváth-tető rendezése, a kilátó térségének fejlesztése még indokoltabbá tenné a belvárosból induló avasi libegő megvalósítását – fogalmazott.