Filmhíradóban a miskolci házeltolás

A búcsú napja

1934. január 1-jén adta át hivatalosan Hejőcsaba a Martintelepet Miskolcnak. Nézzük ennek a napnak a beszámolóját.

,,Bónis Aladár alispán átadja a telepetBónis Aladár alispán búcsúzott el ezután meleg szavakkal a Martin-telep lakosságától. — A vármegye eleinte, ragaszkodva ősi tradícióihoz, meg akarta akadályozni a telep elcsatolását, mert nem akarta megengedni, hogy egyetlen talpalattnyi földet is elvegyenek az ősi vármegye területéből. A Martin-telep lakosságának megújuló akciói és az általuk felhozott érvek azonban arra a belátásra bírták a megye vezetőségét, hogy ne gördítsen akadályt a telep fejlődése elé és így most a közös megegyezés alapján ünnepélyesen átadja dr. Hodobay Sándor polgármesternek a Martin-telepet azzal a kéréssel, hogy fogadja azt szeretettel és a lehetőségekhez képest teljesítse a telep lakóinak jogos és igazságos kívánságait.

Hodobay Sándor: Miskolc honorálni fogja a telep jogos igényeit

Hodobay Sándor dr. polgármester ünnepélyes szavaik kíséretében vette át ezután Miskolc legújabb városrészét. Miközben miskolci polgárokká avatta, a Martintelep lakóit, bejelentette azt, hogy a város elöljárósága úgy érzi, hogy az átcsatolással nemcsak jogokat nyert a város, a teleppel szemben, de olyan kötelességek is hárultak rá, melyet a lehetőségekhez képest teljesíteni kell. Pillanatnyilag idő- és térbeli akadályai is vannak annak, hogy a város ennek a kötelezettségének teljes mértékben eleget tegyen, mindenesetre ígéretet tesz arra, hogy az új polgárok jogos érdekeit a város vezetősége mindig honorálni fogja.Bejelenti már most, hogy a már régebben és a most átcsatolt teleprésszel együtt a körülbelül 6000 főre emelkedett városrész közigazgatási kirendeltséget kap. Miinden szempontból igyekezni fognak a kirendeltség lakóinak kulturális és szociális igényeit kielégíteni és ha ez nem is megy anyagi áldozat nélkül, a lakosság olyan értéket fog kapni ezért, amely meg fogja őket győzni, hogy helyes volt mozgalmuk, mellyel kivívták a városhoz való csatolásukat. Első teendője lesz az utak rendbehozatala, a közvilágítás és közegészségügyi szükséges lépések megtétele. Köszönetet mondott a vármegye vezetőségének és Hejőcsaba község elöljáróságának azért a nemes gesztusért, amellyel nemcsak a beépített telkeket engedte át Miskolc városának, hanem figyelembe véve a fejlődési lehetőségeket, egy olyan terület átcsatolását is engedélyezte, ahol a további építkezések teret nyerhetnek.

A képviselődesdület búcsúja

Répás László községi bíró búcsúzott ezután a Martin- és Máv.-telep lakosságától és annak a reményének adott kifejezést, hogy teljesülni fog a telep lakosságának az a vágya, amely őket Hejőcsabától elszakította és Miskolchoz csatolta. Külön köszönetet mondott a községi képviselőtestület volt tagjainak értékes munkájukért, valamint a telep tanítókara és tantestülete odaadó munkásságáért.Kristóf József képviselőtestületi tag rámutatott arra, hogy a Martin-telep fejlődésének útja, lakosságának gazdasági és kulturális, szociális igényei tették szükségessé a Miskolchoz való csatlakozást és a fejlődés parancsának nem lehetetett ellentállni. Kifejtette, hogy a telep most még nincs képviselve Miskolc törvényhatóságában, egy képviselőt kér tehát, kéri dr. Hodobay Sándor polgármestert, hogy ő legyen a Martin- és Máv-telep jogos kéréseinek és kívánságainak pártfogója és szószólója. Pataky Gábor képviselőtestületi tag hasonlóképen indokolta meg a martin-telepi lakosság mozgalmát. Beszéde után a közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget.”

(Reggeli Hírlap - 1935. január 1., Szilveszteri őrségváltás a Martintelepen)

A második világháború alatt és után

A második világháború alatt a rendező pályaudvart akarták bombázni az amerikaiak, sajnos nem csak az állomást sikerült. A mellette lévő telepi házakra jutott a csapás nagy része, így a helyi lakosság is megszenvedte a légicsapást.A front Szirma felől érkezett, a németek és az oroszok házról-házra „járó” véres harcot folytattak. A kertvárost nagyon sokáig sikerrel védte mindössze tíz német. Egyik lövészárokból a másikba szaladtak és onnan tüzeltek, hogy azt higgyék ellenfeleik, többen vannak. A harcok során a református templom többször gazdát cserélt, fontos stratégiai pont volt. Mind a tíz német katona elesett a csatározás végén, de óriási erőfeszítésre késztették az orosz hadsereget, mely nagy veszteségeket szenvedett.Ki hallott már az ONCSÁ-ról? Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap a becsületes neve, amely nagycsaládos falusi nincsteleneknek létrehozott lakásépítési program volt. A Martintelepen is épültek ilyen lakások, melyeket 1946 októberében vehettek birtokba a családok. A Zagyva, a Csele, a Berettyó és a Latorca utcákon álltak ezek a házak, akkoriban ezt a részt Dózsa telepnek hívták. Nagyon nehezen tudtak beilleszkedni a martintelepiek közé, sok deviáns elem érkezett a vasutastelepre ekkor. 42 ház épült, 84 lakással.A nagy háború utáni károkat helyreállították, volt is mit, hiszen majd’ mindegyik lakóház megsérült a harcokban. A városi vízredszerre csatolták a telepet, illetve a villanyt is bevezették a házakba, a nagyrészt még ebben az időszakban is vasutasok lakta városrészbe. Létrehoztak egy ötéves tervet, melynek célja a Martintelepnek a város szintjére való felzárkóztatása volt. Vízvezeték, csatornahálózat, szennyvíztisztító telep, egészségház, orvosi rendelő, szolgálati lakás az orvosoknak, illetve egy 50 férőhelyes bölcsőde, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Sokat fejlődött a városrész. 1948-ban a rendszeres buszjárat is megindult Martintelep és Diósgyőr között.

A csendes kertváros

1952-ben volt a híres házeltolás, amely szenzációszámba ment az országban. Az Alkotmány utca két házát tolták arrébb mintegy ötven méterrel, mert útban volt a rendező pályaudvar bővítése miatt. Vasúti síneken, görgőkkel hajtották végre a bravúrt, több hónapos építőmunkát spórolva ezzel. Egyes források szerint a Lajta utcán történtek a nem mindennapi produkciók.

1969-ben nyílt meg a korszerű Minimax ABC, nem kellett már a martintelepieknek tömött szatyorral buszra szállniuk hazafelé a városból. 1976-ban épült a másik, Ipoly utcai ABC, 3,8 millió forintos költséggel. 1990-ben pedig a korszerű Kisfaludy ABC, melyet Csoba Tamás polgármester avatott fel. Ez az ABC az egykori Piac téren került kialakításra.És, ha már piac, a Piac téren és környékén rengeteg olyan üzletnevet találtam a második világháború előtt-alatt-utáni időkből, mely ismerős lehet az idősebb korosztálynak: a Guttenberg sarkán a Bari-pékség, majd a piac felé Barta Ferenc zöldségese, Joó Ferenc vegyesboltja, ,,Beó néni” boltja, ahol minden volt gyerekek számára, mi szem-szájnak ingere.A Kovács Zsigmond-féle borbély üzlet, majd a patika. A Franklin sarkán a Bárány-féle kocsma. A piactér másik oldalán Horváth Lajos cipész műhelye, mellette a Gosztonyi-féle pékség és az Augusztin mészárszék.Ekkor működött még a Forgách utca végén a Züssmann-féle bolt, az Amhauser-féle bolt a Rába utcán, a mai postahivatal helyén a Hangyszövetkezet (ivó, fűszerbolt és kuglizó), a Balassa sarkán a Molnár-féle bolt, a Szidor-féle pékség pedig a Forgách-Barkóczi sarkán. Kocsmákban sem volt hiány természetesen. A Tamás, az Ilonka, a Ciklámen, a Vasas-féle kocsma, a Bárány-féle vendéglő - itt némafilm vetítéseket is tartottak -, illetve a Hangyaszövetkezet ivója.A szocializmus alatt épült-szépült a városrész és egyre jobban a városi „elit” kedvenc kertvárosa lett az egykori vasútastelepből. 2002-ben Martin-kertvárosnak nevezték át a városrészt, a telep szót pejoratív jelentésére hivatkozva tették semmissé.Összegezve, élhető, csendes nyugodt városrész a Martintelep, mely Miskolc kertvárosainak legszebbje..., legalábbis számomra.