Csodálhatjuk a megkövült fenyőgyantát

A XX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon, 2002-ben már szerepelt fő témaként a borostyánokról reprezentatív ásványkiállítás a Miskolci Egyetemen. Két évtized múltán újra erre a fosszíliára összpontosul a figyelem: a borostyán lett az Év ősmaradványa, ami reprezentatív kiállításon is látható majd a XXXI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon március 11-12 között.

Nem elírás, hogy az Év ősmaradványa a borostyánkő, mivel ez az anyag térrácsszerkezet és határozott kémiai összetétel híján nem tagja az ásványok birodalmának, hívja fel oldalán a figyelmet a felsőoktatási intézmény. Viszont, mivel megkövült fenyőgyantáról van szó, ősmaradványként tekinthetünk rá.

Melyik a jó kifejezés: borostyán vagy borostyánkő? Mindkettő használható, viszont a borostyánkő kifejezés annyival precízebb, hogy a fosszilis fenyőgyantát egyértelműen megkülönbözteti a borostyán növénynemzetségtől.

A fosszilis gyanták közül legrégebbről ismert és legjobb minőségű a balti borostyán, amely a földtörténeti harmadidőszakban (22–40 millió évvel ezelőtt) képződött egy ősi fenyő gyantájából. Színe leginkább mézsárga, barnássárga vagy narancssárga.

Borostyánkövet Magyarországon is több lelőhelyen megfigyeltek. Ezek közül legjelentősebb a felső-kréta korú - mintegy 83 millió éves, tehát a balti borostyánnál lényegesen idősebb - ajkai kőszéntelepből leírt ajkait. Ez némileg sötétebb és gyakran vöröses árnyalatot mutat.

A XXXIX. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon a budapesti Stone-gem Kft. gyűjteményéből látható nívós borostyánkiállítás.