Tizenötezer zsidót hurcoltak el megyénkből

Január 27-én, pénteken tartotta a világ zsidósága a nemzetközi holokauszt emléknapot, amely a legnagyobb II. világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója. A náci rémuralom alól felszabadító szovjet Vörös Hadsereg 1945. január 27-én ért el a lengyelországi Auschwitzba, ahol sok százezer más áldozat mellett az elhurcolt 15500 fős Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei zsidóság nagy része is a halálát lelte. A miskolci zsidó baráti kör előadássorozatának január 24-ei alkalmán a jelenlévők Kerényi László Emlékkő legyen… A miskolci zsidóság című autentikus dokumentumfilmjével emlékeztek.

Kilencezer miskolci áldozat 

Miskolc belvárosában, ahol körülbelül 1200 zsidó család lakott, gettót alakítottak ki. Közéjük 600 lakásba koncentráltak mintegy 10 ezer embert 1944. május 11-én. A városi gettó kiürítése június 5-én kezdődött. ”A városból a halálvonatok 1944. június 11-én indultak három szerelvénnyel és még június 14. és 15-én is indítottak egy-egy transzportot. A miskolci zsidóság 8900 főt veszített el. A deportálásból 2355-en térhettek haza” – hangzott el a filmben, amely egészen a kezdetektől nyomon követte a város zsidóságának történetét.

Habsburg megszorítások 

Miskolcon a 18. század elején jelentek meg a zsidó betelepülők. 

„1717-ből való az a leidősebb levéltári forrás, amely bizonyítja, hogy a Meggyesalján a Szepessy család ingatlanának egy részét pálinkafőzőként már egy zsidó férfi bérelte” – derült ki a dokumentumfilm bevezetőjéből. 

„Ez az időszak idegen etnikumnak, nem pedig vallásnak, vagy felekezeti jelleggel megkülönböztetett csoportnak tekintette a zsidóságot” – mondta a filmben Kapusi Krisztián történész. „Ennél fogva különféle korlátozások vonatkoztak a zsidókra. Például földbirtokot és ingatlant nem vásárolhattak. A diósgyőri koronauralomnak pénzt fizettek azért, hogy pálinkát főzhessenek, bort árusíthassanak és kocsmát működtethessenek Miskolc mezővárosában. II. József korától vált jellemzővé az egész Habsburg Monarchia területén, hogy állandó, zömmel németes csengésű vezetéknevekkel azonosították a zsidó családokat. Az 1750-es években negyven-ötven zsidó élt Miskolcon. Később nagyobb arányú bevándorlás Morvaország, majd Krakkó és Lemberg felől érkezett Magyarországra, a Felvidékre és Miskolcra.”

Miskolcról indult Ferenczi 

A Kazinczy utcai zsinagóga jelenleg a legnagyobb vidéki ortodox zsinagóga, 1100 férőhellyel. 

„Az 1770-es évektől egyre inkább vallási közösségnek kezdték tekinteni a zsidóságot. A 18. század végén épült az első zsinagóga Miskolcon a Pece-patak partján. 1901-ben a régi zsinagóga helyére épült meg az új, nagyon díszes, mór stílusú, kupolás, gyönyörű zsinagóga. 1963-ban ezt az impozáns miskolci építményt nyom nélkül lebontották. Az 1860-as években kezdték el építeni a ma is álló Kazinczy utcai zsinagógát és három év múlva átadták. Ludwig Förster építész tervei alapján készült, aki a budapesti Dohány utcai zsinagógát is tervezte. A hitközségnek önálló iskolája is volt 1901-től, az Erzsébet Izraelita Elemi Iskola. Ennek a közelében nyílt meg az ország első zsidó tanítónőképző főiskolája. Miskolc első könyves boltját is zsidók alapították 1835-ben, amelynek későbbi tulajdonosa a Fraenkel-család lett. A nevüket Ferenczi-re magyarosították és 1873-ban Miskolcon megszületett Ferenczi Sándor orvos, aki a hazai pszichoanalízis megteremtője” – emelte ki a dokumentumfilmben a történész.