Bejárták a kínok útját

A holokauszt 15 ezer zempléni áldozatáról emlékeztek meg június végén az egykori gettó központjában, a Zemplén Európa Házban. A népirtás eseményeit Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija és Zinner Tibor, Sátoraljaújhely zsidó származású díszpolgára elevenítette fel. Aztán Kisújhely vasútállomásra sétáltak el a megemlékezők, ahonnan 1944 tavaszán és nyarán bevagonírozták az elhurcoltakat. A program egy helyi holo­kauszt­túlélő naplójának bemutatásával zárult. A rendezvény a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány fő szervezésében valósult meg. 

Autentikus helyszínen 

– A megemlékezés a sátoraljaújhelyi Új Zsidó Temetőben kezdődött, ahol szűk körben csak az érintettek hozzátartozói jelentek meg – idézte fel Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. – Markovics Zsolt miskolci főrabbi mondott kaddist, azaz zsidó gyászimát a jelenlévők számára. Ezt követően az egykori Kesztenbaum-zsidóiskolában, a mai Zemplén Európa Házban folytattuk az emléknapot. A helyszín eredetileg a gettó központja volt. Az udvar közepén álló százéves fa árnyékában mondtam néhány mondatot a megjelenteknek. Utána bementünk a konferenciaterembe a nagy meleg miatt, ahol a miskolci főrabbi és Zinner Tibor történész foglalta össze, hogy mi is történt annak idején. 

Sátoraljaújhelyen két vas­út­állomás volt. A nagyállomásról Ungvár–Munkács és Kassa–Lengyelország felé ment a vonat, a kisállomásról viszont egyenesen Kassára. 

– A fiatalabbakkal sétát tettünk a ma már szlovák Kisújhelyen található kisállomásra, Slovenské Nové Mestóra is. Itt az első vágány mellett a megmaradt csonka vágánynál található a holokauszt-emlék­oszlop és -emléktábla, ahol egy sírvers hangzott el, és elhelyeztük az emlékezés köveit. Innen vagonírozták be a 15 ezer izraelitát marhavagonokba négy alkalommal 1944. május közepe és június eleje között, a Szerencs és környékén élő zsidóságon kívül, akiket Miskolcra vittek. Gyakorlatilag ez az egész Zemplén térség zsidó lakosságát lefedte – fejtette ki a fő szervező. 

A bemutatott naplót az írója egész életében titokban tartotta. 

– Az idős emlékezők mindeközben az Elvették a fényt című, helyi zsidóságról szóló filmet tekintették meg a gettóközpontban. Ez arról szól, hogy Sátoraljaújhely hogyan vált csonka várossá, hiszen lakosságának 30-40 százalékát elhurcolták. Legvégül Daragó Ferenc nyugalmazott gimnáziumigazgató mutatta be Zinner Tibor A kínok útja – Az iheli kisállomástól a sátoraljaújhelyi nagyállomásig című könyvét, amelyet ­holokauszttúlélő nagyapja, dr. Zinner Sándor, a sátoraljaújhelyi kórház főorvosának naplója alapján írt meg. A néhány éve előkerült dokumentum az elhurcoltatás és az angol felszabadítás közti borzalmas egy évet dolgozza fel – tudatta az ügyvezető igazgató.

(A borítóképen: Főhajtás az emlékkőnél | Fotó: ÉM)