Harc a fűtés szennyezése ellen

Az elmúlt évek legforróbb témája lett a klímaváltozás és benne az üvegházhatású szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ennek újabb lépése, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség javaslata szerint 2025-től be kellene tiltani a fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánok értékesítését, mert a szén-dioxid-kibocsátással hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Tudatosak vagyunk

Az LG EcoLogic által végzett kutatás szerint sok honfitársunk igyekszik tudatosan használni a fűtést, ezzel egyszerre csökkentve a környezetterhelést és a rezsit is. A megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35 százalék tesz így, 42 százalékunk pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza. A háztartások túlzott szén-dioxid-kibocsátásán ugyanakkor ennél is hatékonyabban lehetne javítani, mégpedig a lakások hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Azt, hogy bőven ráférne a fűtési rendszerek korszerűsítése a hazai lakásállományra, az is mutatja, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint a hazai gázkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet.

Ha megoldásokról beszélünk a fűtési rendszerek tekintetében, akkor szóba jöhetnek az elektromos megoldások. Viszonylag alacsony kiépítési költségük miatt népszerű alternatívának számítanak az infrapanelek, fűtőpanelek, ám az üzemeltetésük igen költséges lehet, hiszen míg 1 kWh energiát egy hagyományos kéményes gázkazán nagyjából 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán pedig 14 forintból állít elő, addig az elektromos fűtés e formájánál ez a költség 40 forintra nő. Szintén elektromos áramot használnak a hőszivattyús rendszerek, ám itt az 1 kWh energia előállításának költsége mindössze 12-13 forint, ami kedvezményes tarifa esetén akár 7-8 forintra is mérséklődhet. Ennek ellenére az ugrásszerű elterjedése a hőszivattyús rendszereknek nem valószínű.

Modernizálni kellene

„Hogy belátható időn belül megszűnjenek a gázkazános fűtési rendszerek, azt nem látom reálisnak. Egyrészt, mert ehhez a villamos rendszerek nem elég fejlettek, másrészt a lakosság nagy része sem áll olyan anyagi szinten, hogy megengedhetne magának egy hőszivattyús megoldást” – tudtuk meg Hajtó Andrástól, a villamossági és klímarendszerek szakértőjétől.

Véleménye szerint az igazán hatékony rövid és középtávú megoldás nem a gázfűtés megszüntetése lenne, hanem a régi rendszerek lecserélése a modern, kondenzációs készülékekre. Igaz, hogy ezek is gázzal üzemelnek, de kilencvenszázalékos hatásfok fölött, jóval kisebb károsanyag-kibocsátással. A jövő mindenképpen a megújuló energiaforrásoké és a környezetkímélő megoldásoké, de 2025 túl közeli időpont ahhoz, hogy realitása legyen a gázkazánok kivezetésének. Ugyanakkor már ők is szerelnek hőszivattyús rendszereket és hűtő-fűtő klímákat, egyre többet, tehát a változás máris folyamatban van. A csak elektromos megoldások bekerülési költsége relatíve olcsó, de a fenntartásuk a mai áramárak mellett igen drága.

Akár lakótelepibe is

Az igazán gazdaságos alternatíva a hőszivattyú, amely a kívánt hőt képes előállítani akár a kinti és a benti levegő hőkülönbségéből is. Ennek bekerülési költsége azonban magas, az üzemeltetése viszont kedvező. Minden rendszer ára más, de átlagosan öt-nyolc év alatt megtérül a befektetés, onnan már van egy olcsón fenntartható fűtésünk. Nyilván, ahogy egyre több ilyen rendszert építenek, az árak annál kedvezőbbek lesznek a jövőben. Főleg, ha állami támogatások is igényelhetők majd rá.

Hajtó András elmondta, a levegő-levegő típusú hőszivattyús megoldások már lakótelepi lakásokba is telepíthetők, nem csak családi házakba. Így véleménye szerint a gázkazánokat lecserélni egyedül ilyenekre van értelme.

(A borítóképen: A kondenzációs gázfűtési rendszerek már kilencvenszázalékos hatásfokkal működnek)