Fegyelmezettek a svédek

A pandémia kezelése miatt sok, utólag is jogosnak tűnő kritika érte korábban Svédországot. A járvány első hullámában például nem állt rendelkezésre elég védőfelszerelés, és a szándék sem volt meg, hogy például az idősotthonok lakóit megvédjék, így az idősek körében hatalmas pusztítást végzett a járvány, valamint az egészségügy is többször került az összeomlás szélére.

Svédország tehát egy éve még a „lazább” járványkezelése miatt került a média látószögébe, inkább a svédek fegyelmezettségében bíztak a nyájimmunitás eléréséhez már a vakcinák elérhetővé válása előtt is. Bugnyár Zoltánt, a HírTV svédországi tudósítóját kérdeztük: milyen most a járványhelyzet a skandináv országban, mennyire motiváltak az emberek a védőoltás beadatására?

Készenlétben a kormány

Az egészen friss hír, hogy a svéd kormány beterjesztette a Covid–19-törvény (felhatalmazási törvény) meghosszabbításáról szóló indítványt, ami nagyon hasonló a magyarhoz, a járvány kezelésével kapcsolatos rendkívüli törvényhozást teszi lehetővé. Ezt még idén januárban vezették be, szeptemberben járt volna le, először meghosszabbították februárig, most pedig újabb négy hónapra kértek előre felhatalmazást, tehát májusig lenne érvényben.

– A védekezésért is felelős szociális miniszter emellett úgy érvelt, hogy nem lehet még tudni, mit hoz a járvány májusig – magyarázta Bug­nyár Zoltán. – Most egyébként nem olyan rossz a helyzet, de van némi emelkedés az esetszámokat tekintve. Nem mindennap közölnek adatokat, így azt tudjuk, hogy péntek és kedd között tizenöten haltak meg, és 1738 új vírusos esetet rögzítettek.

Bugnyár Zoltán szerint a negyedik hullám csak mérsékelten van jelen Svédországban, ez pedig nagy részben a magas átoltottságnak köszönhető. Jelenleg a teljes lakosság 71 százaléka van beoltva, ami európai uniós viszonylatban (68 százalék) nézve átlag fölötti, de a környező skandináv államoktól mégis lemarad.

Svédországban a tudósító elmondása alapján nem ösztönzik kifejezetten a védőoltás felvételét, a védettségi igazolványt még csak nem is kérik sehol. – Egyedül az országba való belépéskor kell ilyet a külföldieknek felmutatniuk – tette hozzá.

Ez leginkább a svédek fegyelmezettségének köszönhető Bugnyár Zoltán szerint. Egyedül a bevándorlók körében alacsonyabb az oltottsági mutató, ők rontják a statisztikát. Főként a jellemzően sűrűn lakott bevándorlónegyedekben okoz ez gondot.

A kormány tehát készül már a télre, tavaszra, hogy ha szükség lenne újabb korlátozó intézkedések bevezetésére, a felhatalmazás által hatékonyan meg tudják a járványt fékezni. A felkészültség az emberekben viszont talán kevésbé van meg.

Szeptember végén oldották fel az utolsó komolyabb korlátozásokat Svédországban, például a rendezvényekre vonatkozóan, ahol most már nincs érvényben felső határ sem bel-, sem kültéren. Az éttermekben sincs már megszabva, hogy hányan ülhetnek egy asztalhoz, egyedül a távolságtartás maradt meg – fontos kiemelni – javaslatként. – Nincs meg a félelemérzet az emberekben, de a józan ész határain belül maguktól betartják a biztonságos távolságot. Vannak olyan üzletek is, amelyek saját belátásuk alapján korlátozzák az egyszerre bent tartózkodó emberek számát. Maszkviselés viszont egyáltalán nincs, nem is javasolják, ellenben az oltás fontosságát kiemelten hirdetik – mondja Bugnyár Zoltán.

(A borítókép illusztráció)