Egy könnyűszerkezettel épített családi ház sem olcsó

Néhány évvel ezelőtt meglepően sok család igényelt családi otthonteremtési kedvezményt (csok) könnyűszerkezetes ház építéséhez vagy vásárlásához a szövetkezeti hitelintézetek tapasztalatai szerint. Az igénylési folyamat lényegében ma is megegyezik a hagyományos építésűével. Csakhogy, míg öt évvel korábban 10 millió forintos állami támogatásból és néhány milliós lakáshitelből elérhető volt egy átlagos méretű „gyorsház” felépítése, ma valamennyi otthonteremtési kedvezmény maximális kihasználásával is csak mintegy 50 négyzetméter hozható tető alá a megyeszékhelyen 25 millió forintból, beleértve az összegbe a telekvásárlás költségét is. Ez a méret viszont nem felel meg a támogatás folyósításához három gyerek után előírt 90 négyzetméteres elvárásnak. Használt lakás vásárlásakor is – alacsonyabb támogatási összeg mellett – 60 négyzetméter a minimum.

Az érték marad

Az ingatlanszakértő és az építész egyaránt arról számolt be, hogy napjainkban alig mérhető a különbség a hasonló paraméterekkel rendelkező, hagyományos technológiákkal épült ingatlanok és a könnyűszerkezetes épületek ára között. Ugyanakkor a túlterheltséggel és szakemberhiánnyal egyaránt küzdő építőiparra gondoló megrendelő számára könynyebbnek és gyorsabbnak tűnő megoldást jelenthet az előregyártott elemekből történő építkezés.

Fontos azonban tudni azt is, hogy az ilyen technológiával készült házakra igényelt állami támogatásokhoz be kell tudni mutatni az úgynevezett NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés), a 2013 előtt engedélyeztetett ingatlanok esetében pedig az ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) dokumentumait is. Ennek hiányában a bankok részéről elvileg gond lehet az állami támogatás folyósításával. Demeter Tibor ingatlanszakértő azonban még nem találkozott olyan esettel, hogy a műszaki tanúsítványok hiánya meghiúsította volna a csokkal történő ingatlanvásárlást. Mint mondja, ezt a problémát adott esetben azzal hidalják át a bankok, hogy az ingatlan hitelbiztosítási értékét mintegy 10 százalékkal alacsonyabban határozzák meg. De ha megvan a műszaki dokumentáció, a könnyűszerkezetes ingatlant akkor is 5 százalékkal kisebb fedezeti értékűnek ítélik meg a hagyományossal összevetve, ami esetleg kisebb elérhető hitelösszeget jelent az igénylő számára. Igaz, az eljárási rend bankonként eltérő lehet. Az értékbecslés során mindenesetre azt az elvet tartják szem előtt – teszi hozzá –, hogy tíz évvel ezelőtt sem kaphatott egy könnyűszerkezetes lakás építési engedélyt, ha nem felelt meg az akkor érvényes műszaki előírásoknak, azaz nem lett volna meg az ÉME-engedélye.

Sok vásárló fenntartással kezeli a hagyományostól eltérő építést – Demeter Tibor

Egy ingatlan forgalmi értékében azonban a pénzintézetek értékelésében tapasztalható esetleges különbség nem jelenik meg. Friss tapasztalata egy görömböly-hejőcsabai, könnyűszerkezetes technológiával épült négylakásos társasházra készült értékbecslés, amelyben 500 ezer forintos négyzetméterárat állapítottak meg. Igaz, az említett épület közös udvarához és kertjéhez jakuzzi és szauna is jár. De, mint fogalmaz: ha téglából készült volna a ház, akkor sem lett volna magasabb az ár. Annak ellenére, hogy a vásárlók jelentős része továbbra is fenntartással kezeli a hagyományostól eltérő építési módot.

Az elérhető családi kedvezmények és az építőipar fellendülése azonban napjainkban újra keresettebbé tette az alternatív módon készült ingatlanokat is.

Igény szerint változó ár

Az előírások szerint megtervezett könnyűszerkezetes épületeknek a jogszabály szerinti műszaki és energetikai elvárásokat teljesíteniük kell – egyértelműsíti Juhász-Nagy Balázs építész. Költségvetés szempontjából azonban maximum 10-15 százalékkal lehet olcsóbb az építkezés: megrendelői igénytől függően jelenleg nettó 400-450 ezer forinttól indul egy négyzetméter bekerülési költsége. Ezek a technológiák a tervezés során kisebb mozgásteret biztosítanak. Ha a megrendelő el akar térni a kötöttebb méretektől és formáktól, azért többet is kell fizetni. Egy könnyűszerkezet-építésben járatos, vagy a gyártóval együtt dolgozó tervezővel természetesen a felmerülő különleges igények is megoldhatóak.

Elszabaduló költségek

Ha az építkezés gyorsaságát nézzük, az építész meglátása szerint egy földszintes ház építésén sok időt nem lehet megspórolni, maximum a tartófalak felállítása lehet gyorsabb. Az alap elkészítése és a tetőszerkezet kialakítása viszont ugyanannyi időt vesz igénybe. Az elkészült ház azonban meglátása szerint kompromisszumokkal jár, mert például a falak hőmegtartó képessége kisebb, így nagyobb lesz a hőmérséklet kilengése az épületen belül, mint egy hagyományos falszerkezet esetében. A szabályok szerint megkövetelt épületenergetikai tanúsítvány pedig erre nem ad választ, csak megmutatja, hogy az ingatlan adott pillanatban milyen besorolásba tartozik.

Jelenleg egy átlagos igényszintre kialakított 100 négyzetméteres új ház felépítése a telekvásárlással és a gépészeti eszközökkel együtt közelíti az 50 millió forintot, bármilyen technológiát is használjanak az építkezés során – állítja Juhász-Nagy Balázs. Véleményét arra alapozza, hogy a szakmai szervezetek együttműködésével összeállított építőipari költségbecslésekről szóló statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt 5-6 évben szembeszökően emelkedtek a kivitelezői munkadíjak és az alapanyagárak egyaránt. Volt olyan év, említi, hogy az előző évi költségbecslési segédlet alapján nem tudták megbízhatóan beárazni a ráfordítások mértékét, olyannyira elszabadultak a díjtételek.

Előfordult a praxisában, hogy egy 25 millió forintra beárazott 100 négyzetméteres, tetőteres épület kivitelezési költsége két évvel később 35 millió forintra nőtt.

(A borítóképen: Nem mindig könnyű boldogulni a könnyűszerkezetessel)