Tanévkezdés járványügyi korlátokkal

„Várhatóan csak az elsősöknek tartunk szeptember 1-jén tanévnyitó ünnepséget, a többi évfolyam a tantermekben várja majd az első becsengetést” – mondja egy, a Miskolci Tankerületi Központhoz tartozó iskola igazgatója. Szavaiból felsejlik némi bizonytalanság, ami a járványügyi veszélyhelyzet fenntartása miatt az idei tanévkezdést beárnyékolja. Az intézményvezetők mérlegelésén múlik ugyanis, hogy tartanak-e, és ha igen, milyen formában nagyrendezvényeket, szem előtt tartva többek között a létszámkorlátozásra, a távolságtartásra, a maszkviselésre és a zárt térben rendezhető eseményekre vonatkozó előírásokat.

A magyarországi járvány­ügyi helyzet jelenleg nem indokolja, hogy a közoktatási intézmények ne a szokásos rend szerint indítsák el a tanévet. Viszont hogy ez az állapot a félév során is fennmaradjon, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkársága a napokban küldte meg az intézményvezetők számára azt az intézkedési tervet, amely a megelőzést hivatott szolgálni.

A tizenkét oldalas dokumentum számos alpontban ad útmutatást a közoktatási intézményeknek az évkezdést megelőzően a szokásosnál is alaposabb takarításra és fertőtlenítésre, majd a továbbiakban a fokozott elővigyázatosságot megkívánó működésre.

Az augusztus 17-i dátummal közzétett, visszavonásig érvényes előírások felhívják az intézményvezetők figyelmét a személyes tisztasághoz szükséges feltételek megteremtésére (például vírusölő hatású kézfertőtlenítő biztosítására és a papír kéztörlők rendszeresítésére) éppúgy, mint a tantermek, közösségi terek, szociális helyiségek, iskolai konyhák, valamint a gyerekek által használt eszközök (székek, asztalok, számítástechnikai eszközök) fertőtlenítő takarítására, napi több alkalommal.

Egységes szabályok

A járványügyi védekezés elősegítésében azonban nemcsak az intézményvezetők, hanem a fenntartók is kiemelt szerepet kapnak. A Miskolci Tankerületi Központ igazgatója, dr. László István kérdésünkre elmondta: a nyári karbantartások, a tisztasági festések, javítási munkálatok az igényekhez igazodva folyamatosak, és a tanév kezdetére befejeződnek. Addigra az alapos és mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást is elvégzik.

A tankerületi központ költségvetése stabil, az esetlegesen felmerülő többletkiadások finanszírozása nem jelenthet gondot – válaszolta felvetésünkre, hogy lesz-e elegendő forrásuk a tanévben várhatóan nagyobb mennyiségben szükséges felület- és kézfertőtlenítő szerek biztosítására. Ahogy fogalmazott: a vezetőkkel közösen határozzák meg a szükséges mennyiséget, így biztos, hogy valamennyi intézményben – tanulói összetételtől és létszámtól függetlenül – elegendő áll majd rendelkezésre.

A hagyományostól eltérő oktatási módszerekkel dolgozó művészeti iskolákra más típusú, egyedi eljárási rend kidolgozását dr. László István nem tartja indokoltnak. Úgy értékeli, hogy az Emmi által kiadott protokoll részletes és egyértelmű leírást tartalmaz a teendőkről, ideértve a kollégiumokra vonatkozó speciális előírásokat is.

Kérdésünkre, hogy veszélyhelyzet esetére tervezik-e „forródrót” kapcsolat bevezetését az intézmények és a tankerület között, azt a választ kaptuk, hogy a gyors és hatékony kommunikációs csatornákat 2020 tavaszán már kiépítették és alkalmazták mind a digitális munkarend megszervezése és fenntartása idején, mind pedig a nyár folyamán megvalósult Erzsébet-táborok alatt.

Mindenki felelőssége

„Minden előírás hatékonysága annak megvalósíthatóságán áll vagy bukik.

A megelőzési célzattal készült egészségügyi eljárási szabályok számos olyan ajánlást tartalmaznak, amelyek a valós iskolai körülmények között nehezen vagy egyáltalán nem megvalósíthatóak” – fogalmazta meg álláspontját lapunknak az említett iskolaigazgató a tervről, amely az Oktatási Hivatal honlapján, a Tanévnyitó 2020 aloldalon mindenki számára elérhető.

Nehezen értelmezhető például, hogy egy oktatási intézménynek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a csoportosulások megelőzésére. Iskolai körülmények között nem kivitelezhető a távolságtartási szabályok betartása sem, ha egy 56 négyzetméteres tanteremben 28-30 gyerek ül, kétszemélyes padokban, karnyújtásnyira egymástól. Elkerülhetetlen a sorállás a tornatermi öltözőknél, a folyosókon, az udvari ki- és bevonulások alkalmával, az ebédlőben, és elkerülhetetlen a találkozás más osztálybeli gyerekekkel.

Másfél méter távolság

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közösségi oldalán véleményt nyilvánítók azt vetik fel többek között, hogy nincs külön szabály az óvodákra, a zenét és táncot oktató művészeti intézményekre, de a gyerekekkel személyes kapcsolatba kerülő pedagógiai szakszolgálatokra és gyógypedagógusokra sem: ebben a körben a maszkviselés vagy a 1,5 méteres védőtávolság tartása ugyancsak nem életszerű.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben cáfolta a sajtóban megjelenteket: az iskoláknak kiküldött protokoll szerint a tanórákon nem előírás a 1,5 méteres védőtávolság megtartása. Az egy osztályba járó gyermekek akkor is szoros kontaktusba kerülnek egymással, ha a padok között biztosított a nagyobb távolság. Az intézkedési terv

a közösségi terek – például a folyosó – esetében hangsúlyozza a távolságtartás fontosságát, mivel ott a különböző osztályba járó tanulók is keveredhetnek egymással. A közösségi terekben a szociális távolság megtartása a létszám korlátozásával (például a csengetési rend eltérő megállapításával), a közösségi terek felosztásával valósítható meg, írják.

(A borítóképen: Fertőtlenítés egy óvodai mosdóban)