Megtépázta a családi tartalékot a vírus, segítségre lehet szükség

György olyan munkahelyen – egy turisztikai szolgáltatónál – dolgozik, amelyet sújtottak a koronavírus-járvány következményei. A későbbi újraindulás reményében a tulajdonos nem akart megválni alkalmazottaitól, és amíg lehet, próbálta ugyanazt a bérszínvonalat biztosítani, mint korábban. Később próbálta igénybe venni a kormány által biztosított kedvezményeket. Amíg lehet, nem csökkentették a dolgozók fizetését sem, de a pótlékok elmaradtak.

Rokoni segítséggel

Györgynek is kevesebb volt néhány hónapon át a „képzeletbeli fizetési borítékjában”, így meg kellett húzni a családi derékszíjat. A gyerekek digitális oktatása miatt számítógépre is kellett költeniük, és a megélhetés is többe került, hiszen öt éhes szájnak kellett otthon biztosítani az étkezést. Györgyéknek két hitelük is van, egyiket a lakásra, másikat az autóra vették fel. Úgy döntöttek, hogy nem élnek a törlesztési moratóriummal. Így viszont szépen lassan elkezdték a családi tartalékok felélését. Segített valamennyit György édesanyja is némi kölcsönnel.

Kevés a tartalék

A BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből is hasonló dolog derül ki: a magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek. Ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetben lévő csoportokban is legfeljebb öt hónapra elegendő megtakarítása van az érintetteknek. Az is kiderül, hogy a válság előtt is dolgozók közel egyharmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett minden tizedik megkérdezettnek megszűnt a munkaviszonya, 8 százalékuk pedig részmunkaidőbe került. További 11 százalékuk jelezte, hogy bár őt magát személyesen nem érintették a leépítések, de voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak.

A felmérés alapján azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetű foglalkoztatottság szerinti csoportokban is legfeljebb öt hónap körül van az az időintervallum, amit a kereső kiesése esetén a megtakarításokból átvészelhetnek. (A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.) A válaszokból egyébként az derül ki, hogy legalábbis háztartás szintjén a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni.

Segíthet a biztosítás is

Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A kutatás eredményei szerint a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A válaszadók elmondása alapján leginkább a tágabb család jelenti a külső támogatást: innen minden második ember (49 százalék) számíthat segítségre.

További árulkodó adat, hogy hitelfedezeti vagy jövedelembiztosítása a válaszadók vagy a velük egy háztartásban élőknek mindössze 17 százalékának van: ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy tartós betegség vagy a munkahely elvesztése esetén nyújtanak szolgáltatást akár 6–12 hónapon keresztül.