A várromból romvár képe rajzolódik ki

Hatalmas várakozás előzte meg az augusztus 3-8-a között rendezett XII. Vármentő hét programját, ami teljesen érthető. A 2006-ban létrejött Szádvárért Baráti Kör tagjai majd egy éve nem tudtak szervezett programot tartani, noha a megelőző években évente legalább háromszor összejöttek a vármentők Szögligeten, hogy aztán szerszámokat ragadva nekivágjanak a hegynek, és hazánk legnagyobb romváránál dolgozzanak néhány napot. Több, mint tíz évig szinte csak a baráti kör szervezett ilyen eseményeket – persze a régészek, és a Herman Ottó Múzeum támogatásával, segítségével – és dolgoztak azon, hogy minél több részét feltárják, megóvják, a mindent ellepő gaztól, fakinövésektől megszabadítsák és a további állagromlást így megakadályozzák.

Azonban, ahogy beszámoltunk már róla, hazánk legnagyobb romvára is részese a Nemzeti Várprogramnak, így soha nem látott feltárás és építési munkák indultak meg Szádváron.

A baráti kör 2019 októberében még megtudta tartani a XXVII. Vármentő Napokat, azonban az idén márciusra tervezett XXVIII.-at már nem. Ebben ugyanis megakadályozta őket a járványügyi helyzet és az azzal kapcsolatos korlátozó rendelkezések. Noha a munkálatokat és a feltárásokat folyamatosan figyelemmel kísérték, most mégis nagy várakozásokkal vágtak neki a vármentő hétnek. A fent töltött napokról beszámoló, fotósorozatok és videók is megtalálhatóak a baráti kör honlapján és közösségi oldalán, amelyek alapján megállapítható: a várrom helyén egyre inkább egy jól látogatható romvár képe rajzolódik ki. A feltárások eredményéről és a beruházásról hamarosan bővebben is beszámolunk.

(A borítóképen: Épül, szépül Szádvár a Nemzeti Várprogram keretében)