Egy kettészakadt város

Pátriánk egyik különös elszenvedője volt a trianoni békeszerződés nyomán elhatározott országcsonkításnak. Az itt meghúzott új magyar–szlovák határ olyan területeket csatolt el tőlünk, amelyek előtte szerves részei voltak a magyar államnak. A szétszakítás egyik jelképe Sátoraljaújhely városa volt, amelyet a nagyhatalmi döntés kettévágott, és el kellett érkeznie a huszonegyedik századnak ahhoz, hogy a sátoraljaújhelyiek a város közepén csordogáló Ronyva-patakon átívelő hídon szabadon átmehessenek Szlovákújhelybe és viszont...

A virágzó város

A 100 esztendővel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződés nyomán eldöntött határmódosításig Sátoraljaújhely városa a virágzó Zemplén vármegye közigazgatási és gazdasági központja is volt. Kereskedelmi központtá válásában nagy szerepe volt a városon keresztülhaladó vasúti vonalaknak. A Budapest–Kassa és a Kassa–Ungvár vasúti fővonalak találkozási pontjánál fekvő település stratégiai fontosságúvá vált a trianoni határok megállapításakor is. Az újonnan létrejövő Csehszlovákia számára ugyanis ez a csomópont biztosította a közvetlen összeköttetést a kárpátaljai területekkel, ezért mindenképpen igényt tartottak rá.

A Ronyva lett a határfolyó

A békeszerződés létrehozói ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy a város területének nagyobb részét ugyan Magyarországnak ítélték, de a gazdaságilag fontos vasúti csomópontot az állomással és az ipari területekkel együtt Csehszlovákiához csatolták. Ennek következtében a városon belül létrejött egy olyan államhatár, amely alapjaiban változtatta meg az elválasztottak mindennapjait.

Magyarország és Csehszlovákia között hivatalosan a Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi utca végén folyó Ronyva-patak lett az új országhatár. A legendák szerint ezt úgy oldották meg, hogy a patakot hajózható folyóként nevezték meg. Ez azonban legenda, nem valószínű, hogy a nagyhatalmi erőknek szükségük lett volna ilyen átlátszó magyarázatra.

Odaát maradt a vasútállomás

A Ronyva-patak bal partján található Kassa–Csap vasútvonalon lévő állomás a sátoraljaújhelyiek 2800 hold földjével, téglagyárával és a városi vízművek kútjaival a szomszédos államhoz került. Így az egykori város hanyatlásnak indult, 21 ezres akkori lélekszáma mintegy 18 ezerre csökkent. A csonka Sátoraljaújhelyt úgy 2000 munkás hagyta el. A Lengyelországgal való közvetlen határ megszűnte tönkretette az egykor virágzó borkivitelt és idegenforgalmat is.

Először csak gyalog...

A trianoni szerződés után 67 évvel később a sátoraljaújhelyi kishatárállomást 1987-ben bezárták, amikor a város határában átadták az új, akkor korszerűnek számító közúti átkelőt. Később két ország uniós csatlakozásakor, 2007-ben nyílt meg újra a kishatár, de csak gyalogosoknak, kerékpárosoknak. A szlovákújhelyi polgármester forgalmi okok miatt nem járult hozzá a rendes közúti közlekedéshez.

Ezt követően is éveknek kellett eltelnie, hogy mindenféle gépjárművel szabadon használni lehessen a Ronyva-patak hídját. A két ország külügyminisztere 2011. május 12-én írta alá azt az egyezményt, amely lehetővé tette, hogy a híd a gépjárműforgalom előtt is újra megnyíljon.

Őrtüzeket is gyújtanak

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján világszerte őrtüzek gyúlnak. Félszáznál több országból másfélezernél több helyről – köztünk megyénkből is számtalan településről – jelezték közösségek ilyen szándékukat. A kezdeményezés célja, hogy mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, az ezeresztendős államiságra, a százéves tragédiára és a tízéves állampolgársági törvényre emlékező látványos tüzek gyúljanak június 4-én, magyarországi szerint 20 óra 20 perckor. Miskolcon az első tüzet 19 órakor gyűjtják meg az Avasi kilátónál

(A borítóképen: A Ronyva-patak hídjának közepén, Sátoraljaújhely belvárosának közelében húzták meg Magyarország és a csehszlovák állam határát)