A stadionnál vadásznak wifire

A Lyukóvölgyben és a számozott utcákon élő gyerekek a stadionnál vadásznak wifire, hogy Messengeren fel tudják hívni tanárukat. Mert bizony nem mindenkinek van otthon jó minőségű telefonja, laptopja és internete, amelyek most feltétlenül szükségesek lennének a digitális tanrend bevezetése miatt. Solymosi Árpád, a Sym­phonia Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese beszélt erről, aki a Lyukóban élő gyerekeket is tanítja zenére a Szimfónia program segítségével. Igaz, most közös zenélésre nincs lehetőség, de feladatokat azért kapnak a diákok.

Nincsenek eszközök

– Tanítási módszerünk egyik fontos eleme a személyes találkozás és a családokkal kialakított jó kapcsolat. Ebben az időszakban is meglátogatjuk a családokat, hetente egyszer-kétszer, hiszen az adományokat most is eljuttatjuk a rászorulóknak. A legnagyobb szükség most telefonokra és laptopokra lenne, de ezekből nem kaptunk túl sokat. Húsz-harminc körüli eszköz érkezett – vázolta a helyzetet a zenetanár, azzal folytatva, hogy ez csak az egyik probléma, a másik, hogy a családoknak nincsenek megfelelő digitális ismereteik. Minden diák kapott egy iskolai e-mail-­címet a Nyitott Ajtó Baptista Iskolától, de a gyerekeknek gondot jelent például a gmail­fiók beállítása, hiszen e-mail-­címe kevés tanulónak volt.

– A digitális tanrend bevezetésekor az általános iskolai és a szimfóniás tanárok is minden tanulóval felvették a kapcsolatot. Vannak azonban olyan családok is, amelyeket nehéz megtalálni, mert gyakran költöznek. Sok tanítványunkat emiatt nem találtuk meg az iskolában nyilvántartott címen, sőt olyan is volt, hogy két látogatásunk alatt költöztek máshová, és senki nem tudta megmondani, hogy hová. A Lyukóban élő családok életét az is nehezíti, hogy sokan vesztették el a munkájukat azok közül, akik eddig például az építőiparban dolgoztak – sorolta Solymosi Árpád.

Megtudtuk, a vasgyári Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskolában 230 tanítványuk van, aki zenélni tanul a Szimfónia programban. A gyerekek 70-80 százaléka nagyon nehéz körülmények között él.

Igazi kincs

Solymosi Árpád végül elmesélt egy kedves történetet.

– Az egyik öttagú családban az apa elvesztette a munkáját, aki Pesten dolgozott tetőfedőként. A kisfia az osztályában a legjobb tanuló volt, ezért egy magánszemély adományának köszönhetően vittünk neki egy laptopot. Nehéz megfogalmazni, mekkora örömöt szereztünk nekik ezzel. Eddig egy pici, betört kijelzőjű telefon segítségével tanult a három gyerek. A laptop igazi kincs volt számukra, nekik ez komoly vagyontárgynak számít. A kisfiú pedig azóta is igyekszik, és jól tanul – tette hozzá a zenetanár.

(A borítóképen: Solymosi Árpád tanítványaival, még a járvány előtt)