Sajólád, Zürich

2019.10.18. 14:00

Lakást adott a jó tündér

A jó szívük és az állatszeretetük hozta össze őket. Mindenki jól járt.

Hegyi Erika

Elek Henrietta a megkapott házukban kutyájával

Fotó: Ádám János

Valamikor miskolci volt Ulmann Boros Andrea, ma Svájcban él, de soha nem felejtette el szülőhazáját.

Olyannyira nem, hogy legutóbb egy megyénkbeli fiatal párnak segített akként, hogy felajánlotta nekik teljesen ingyen üresen álló házát. Sőt, a téli tüzelő megvásárlásához is támogatást nyújtott nekik.

Andrea mindig szívén viselte a nehéz helyzetbe került emberek sorsát, és lelkes állatvédő is.

Már régen jó kapcsolatban van Kádasné Balogh Orsolyával, aki Miskolc legszegényebb városrészében, Lyukóvölgyben segít a szegény családokon és menti a borzalmas körülmények között tartott kutyákat, cicákat. Andrea az ő munkáját is többször segítette adományokkal.

A megfelelő párt végül Orsolya találta meg, hiszen Andrea olyan lakókat szeretett volna befogadni üresen álló házába, akik rászorulók, de becsületesen dolgoznak és állatvédők is.

Állatmenhelyet szeretne

– Néhány év múlva, amikor a férjemmel már nyugdíjasok leszünk, szeretnénk Magyarországra költözni. Sajóládon vettem egy házat, amit lassacskán újítgattam, de aztán úgy döntöttem, hogy inkább átépítem. Nagy házról van szó, három lakás található benne. Gondoltam, az egyiket odaadom egy megbízható, fiatal párnak. László és Henrietta mindig is családi házba vágytak, hiszen kutyájuk és több macskájuk is van, én pedig örülök, hogy valaki lakik a házban, így nem áll gazdátlanul. Henriettáék segítenek rendben tartani a kertet, én pedig lakhatást biztosítok nekik – magyarázza Andrea.

 

Elmeséli azt is, hogy Sajószentpéteren egy jókora telket vásárolt, ahol állatmenhelyet szeretne kialakítani. A jövő hónapban hazautazik egy időre, és létrehoz egy alapítványt, ami segítő munkájának megteremtené a hivatalos formáját. Főleg szegény családokon és állatokon szeretne segíteni.

Orsolya csak jó tündérnek hívja Andreát a közösségi oldalán. A legboldogabb persze Elek Henrietta és párja.

Cicák és kutyák

– Mindig is családi házba vágytunk – fogalmaz Heni. – Azelőtt Miskolcon laktunk albérletben, egy 24 négyzetméteres garzonban. Már gyerekkoromban is nagy állatbarát voltam, és egyszer láttam, hogy Orsi kiposztolta az oldalára, gazdi kellene egy korábban madzaggal kikötött cicának. Megkértem a lakástulajdonost, hogy befogadhassam a lakásba a cicát. Szerencsére megengedte. De aztán újabb kérés érkezett Orsitól, átmeneti gazda kellene egy kutyusnak, Lilinek. Őt is befogadtuk. Jó kapcsolat alakult ki közöttünk Orsival, gyűjtöttem neki ruhát és tanszereket is, hogy segíthessen a szegény családok gyermekeinek. És tulajdonképpen ő kötött össze minket Andreával, aki felajánlotta az átépítés alatt álló házának alsó szintjét. Most már két nagy szobánk van és hatalmas kertünk, ez utóbbinak Lili örül a legjobban, őt ugyanis megtartottuk. Közben újabb cicát mentettünk Orsival, akinek aztán kölykei születtek, úgyhogy most van öt cicánk és egy kutyánk – sorolja Heni.

Hozzáteszi: a segítő szándék hozta össze őket, amivel mindannyian jól jártak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában