Trágár beszéd? Vaskosabb szavak? Csak jókor, jó helyen!

Miskolc - Szakértő segítségével fejtettük meg, miért káromkodunk, és hogy kerülnek az obszcén kifejezések az iskolába.

Miért használunk csúnya szavakat, miért káromkodunk? És hogy kerülnek a vaskos kifejezések az oktatási intézményekbe? Ezeket a kérdéseket tettük föl Balog Beáta klinikai szakpszichológusnak, igazságügyi pszichológus szakértőnek, aki elöljáróban kifejtette: ha valaki csúnyán beszél, azt teheti divatból, megszokásból de feszültséglevező hatása is van. Sőt a társakhoz való alkalmazkodásnak is az egyik formája.

Vagányságból

Ha a csúnya beszédet az iskolákban vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy előfordulása nem függ az intézmény típusától. Tehát a káromkodás ugyanúgy jelen van az elit gimnáziumokban, mint a szakközépiskolákban. Még azok a gyerekek is használnak obszcén kifejezéseket, akik egyébként nem beszélnek csúnyán. Ez amiatt van, hogy amikor bekerülnek egy új közösségbe, keresik a helyüket, viselkedésükkel próbálnak kitűnni, és saját elfogadásukat, valamint a közösséghez való tartozásukat próbálják meg erősíteni a csúnya beszéddel.

Ha azonban valaki csupán töltelékszóként használja a durva kifejezéseket, akkor annak nincs különösebb hatása, egyszerűen megszokásról van szó, vagy arról, hogy az illető azt gondolja, ilyen beszédmóddal vagányabbnak tűnik.

Lázadásból

Bizony az iskolában a tanárok és a szülők szájából is elhangozhat egy-egy csúnya szó, hívta fel a figyelmet a szakember.

Az elit iskolákban inkább a dühét és a tehetetlenségét fejezi ki a tanár, ahová viszont nehezebb gyerekek járnak, ott a düh kifejezése mellett az is megfigyelhető, hogy a pedagógus megpróbál a beszédmódjával a diákjaihoz közel kerülni, hogy elfogadják őt. Hiszen a csúnya szavak által lazábbnak tűnik.

– Erre nagyon jó példa a Fák jú Tanár úr! filmvígjáték. Bár tudjuk, hogy a főszereplő igazából nem tanár, de azért beszél ő is csúnyán, hogy a nehezen kezelhető diákok jobban elfogadják őt. A kamaszkor pedig ismét egy külön téma. A kamaszok csúnya beszéde összefügg a határok feszegetésével. Meddig mehetek el a pedagógussal, a szülővel vagy akár az utca emberével? Mindaddig, amíg valaki azt nem mondja, hogy itt a határ. A diákok lázadásból is használhatnak trágár szavakat. Így tiltakoznak a hatalom, a zsarnokság ellen –magyarázza Balogh Beáta.

Hozzáfűzi: a diákok különböző mintákat követnek. Lehet, hogy a családjukban megszokott a csúnya beszéd, de ott van a kortárscsoport mintája is. És ne feledkezzünk meg a médiáról, a világhálóról és a modern művészetekről. Hiszen a mai modern zene és irodalom is használja a vaskos kifejezéseket. Jó példa erre a slam poetry vagy a rap.

– Mindenhonnan jön tehát a lazulás, aminek egyik eszköze a csúnya beszéd. Ez van, akiben megütközést vált ki, főleg az idősebbekben, de van, aki meg azt mondja, hogy ez egy vagány csaj vagy srác. Egy használható jó tanács: a csúnya szavakat is megfelelő időben és megfelelő helyen kell használni – fogalmazott a szakértő.

- Hegyi Erika -