2017.12.02. 13:38
Interjú: Totpeti
Miskolc - Több mint 20 éve a zenének él, hiszen hétköznap reggel a hallgatókat indítja munkába,hétvégén pedig a lemezeket pörgeti, ő Totpeti aki sok érdekességet megosztott az olvasókkal.
Miskolc - Több mint 20 éve a zenének él, hiszen hétköznap reggel a hallgatókat indítja munkába,hétvégén pedig a lemezeket pörgeti, ő Totpeti aki sok érdekességet megosztott az olvasókkal.
Béres Szabi: Szombaton lesz 20 éve,hogy rezidenciád: az ózdi Rio Disco lemezjátszói mögé fogsz állni. Emlékszel még az első estédre?
Totpeti: Igen, bár valójában a legelső nem 20 éve volt. Kb. 1994 őszén történt, hogy a miskolci City Rádióban egymás után jött a műsorunk Török Janival (mindenkori mesteremmel) szombatonként, aki utána Ózdon játszott. Nagy álmom volt a Rió, ahová a nyitástól jártunk szórakozni a barátokkal is. Megmutattam neki a lemezeim, elvitt magával és egy este DJ Okolicsányival együtt kaptunk 1-1 órát. 19 évesen hatalmas élmény volt. Előtte csak kisebb klubokban zenéltem. Aztán bevittek katonának, leszerelés után szülővárosomban, Kazincbarcikán a Rádió Top műsorvezetője voltam, amikor 97-ben jött a Flip Da Scrip fellépni Ózdra, aminek a rádióreklámját én gyártottam. Ez tetszett a tulajdonosnak, Rásónak, aki meglepő módon arra is emlékezett, hogy én már játszottam nála és megkérdezte, mit csinálok, hol dolgozok. Mondtam neki, hogy most nincs állandó helyem, keresgélek. Erre ő elhívott a Flip Da Scrip bulira és mondta, hogy beszélgessünk... majdnem összeestem a radiátornak támaszkodva. Ezen a bulin mondta, hogy játszhatnék ott péntek esténként. Meg is beszéltünk egy időpontot, ez lett december 5-e, 1997-ben, pont 20 éve.
Béres Szabi: Két évtized alatt menniyben/miben változtak az emberek bulizási szokásai,melyek a legnagyobb különbségek?
Totpeti: Talán az egyik legnagyobb különbség, hogy akkoriban vidéken még lassú számokat is kellett játszani. Nyomtuk a funky-t, meg a house-t, majd jött egy lassú blokk. Általában 3 dal. Az elsőnél kinézted a lányt, a másodiknál felkérted, táncoltatok, udvaroltál neki kicsit, a harmadiknál lehetett csókolózni. Aztán megint funky, house, funkhouse... Volt olyan este, amikor 2 lassú blokk is volt. Aztán ez elkopott, ahogy gyorsultak a ritmusok és a house zene lett a fősodor. Na én ezt egyáltalán nem bántam. Minden nagy klasszikus ott figyelt a lemezestáskában. Igen, ez is egy fontos különbség, akkoriban szinte mindent vinylről (bakelitről) játszottunk. A DJ-k lemezbemutatók voltak, mindenkinek felismerhető stílusa volt. Tudtad, miért szeretsz valakit. Az utóbbi 10 évben ez megváltozott, nem a jó irányba. Ma minden ott van a neten, ami miatt rengeteg egyéniség lehetne, mégis mindenki ugyanazt játssza.
Béres Szabi: Hétköznapokon rádiózol,hétvégén lemezeket pörgetsz, mi az, ami ennyire mozgásban tart a mai napig?
Totpeti: Egyértelműen a közönség. Az, ahogy kölcsönösen adunk egymásnak valamit. Hihetetlen energiák tudnak felszabadulni egy buliban. Persze ehhez kellenek a zeneértő fülek. Ózdon ez megvan. A Rióban legendásan jó közönség van, egy csöppet sem unok oda járni. Ráadásul most megint változik a zene, és számomra a jó irányba. Folyamatosan figyelem, hogy merre tart a klubzene a világon és tetszik, amit most látok, hallok. A rádió más miatt izgalmas. A korán kelést ugyan egy bagoly sosem tudja megszokni, de jó izgalmas témákat feldolgozni és jó érzés az a tudat is, hogy másoknak segítesz jobb lábbal felkelni.
Béres Szabi: Az utóbbi időben a bakelitlemezek újra fénykorukat élik, mint lemezlovas számodra hiányzik a régi formátum?
Totpeti: Persze, hogy hiányzik. Lemezről diszkózni teljesen más érzés. Szó szerint megérinted a zenét. Ő meg téged. A digitális formátumokkal a zene értéktelenebbé vált. Hogy a diszkókban újra fénykorát élné a lemez, ez azért merész kijelentés. Underground körökben sosem kopott ki teljesen, a slágerdiszkósok már nem használják. De nem vagyok a technikai fejlődés ellen sem, egy jó DJ legyen képben az új trendekkel. Jöhet szinte bármilyen platform, mindegyiken tudok dolgozni. Traktor, Serato, Rekordbox, mindegy. Ezekben is vannak új dimenziók, ha nem kényelemből dolgozik vele az ember, hanem kihasználja a lehetőségeit egy ilyen rendszernek.
Béres Szabi: Saját zenei megjelenésben gondolkozol?
Totpeti: Ez örök kérdés nálam. Az utóbbi időben rengeteg zenét csináltam, de egyet sem adtam ki, mert nem tartottam elég jónak. Kerestem a hangom, azt a hangzást, aki én vagyok. Most úgy néz ki, egy barátommal belevágunk egy közös projektbe.
Béres Szabi: Hogyan és mivel készülsz a "huszas" buli(d)ra?
Totpeti: Ezen az estén nem lesz sztárvendég, így egész este én játszom. Szeretem az ilyen "all night long" bulikat, amikor elindulsz valahonnan és megérkezel valahová. Van egy elgondolásom, sok időt töltöttem mostanában a zenéim rendszerezésével, de sosem voltam az a DJ, aki kitalálja előre, hogy mi után mi jön. Meg ezen a bulin sem magamnak játszom, hanem a közönségnek, így tőlük is függ, mi lesz a következő track. 1997-től bármi szólhat, ami Riós.
Béres Szabi: Mik a terveid a jövőre nézve?
Totpeti: Rengeteg van. Ha röviden kellene fogalmazni: jön a B oldal
Béres Szabi: Köszönöm a beszélgetést!
