„Deus” a míves gyűrűn

Miskolc, Diósgyőr - Októberig folytatódnak az ásatásbetekintő séták a Diósgyőri várban.

Szerdán dél­előtt ugyanakkor a sajtó képviselői is betekintést nyerhettek, hogy miként zajlik az ásatás, milyen leletek kerültek elő eddig.

Miskolczi Melinda ásatásvezető kalauzolta a csoportokat a Déryné ház előtti területen, ahol jelenleg is zajlik a régészeti feltárás. A szakember az Észak-Magyarországnak is nyilatkozott.

A gyerekeket nagyon érdekl­­i az ásatás folyamata­­­." Marosvári Sarolta

Nem ismeretlen

– A Huszárvár területén dolgozunk most – mutatott körbe. – Ez az a tér, ahová a várba lépve megérkezik a látogató. Augusztus 7-től folynak itt a régészeti munkálatok, a tervezett látogatóközpont helyén végzünk régészeti kutatásokat. Egyfelől maga a terület nem ismeretlen a régészek számára, hiszen 1967-ben Czeglédi Ilona kutatott itt, 1977-ben Gádor Judit, 2003 és 2008 között pedig Lovász Emese folytatott itt ásatásokat.

Nagyjából ismert volt számunkra a terület. Tudtuk, hogy a Huszárvár nyugati oldalán van egy épületsor, egy kőfalakkal rendelkező Mátyás-kori épület. Ami a mi kutatásunk szempontjából új információt jelent, az az, hogy ez alatt az épület alatt van egy vastag feltöltési réteg, ami a várárok kialakítását követően kerülhetett ide. Ezzel töltötték fel a területet a Diósgyőri vár körül. Ezalatt pedig az az Árpád-kori település, illetve annak a külterülete valószínűsíthető, amit Lovász Emese szintén feltárt 2011-ben itt, a Lovagi Tornák Terénél.

Meglepetés és új eredmény az, hogy azt is tudják most már a szakemberek, hogy az őskorban is használták a Huszárvár területét, ugyanis az Árpád-kori réteg alatt találtak egy kelta kerámiával keltezhetett réteget is. De régészeti szenzációk is előkerültek: a régészek találtak egy 14. századi aranyozott ezüstgyűrűt is, ami vélhetően Nagy Lajos király korából, illetve az utána való érából lehet való.

– Szerencsénkre rétegből van, úgyhogy pontosan keltezhető – fogalmazott Miskolczi Melinda. – Gót betűkkel feliratozták, ám egyelőre nagyon korrodált a felirat. Sajnos szokás szerint pont ott van rajta egy patinaréteg, ahol érdekes lenne, viszont a másik fele a feliratnak a „Deus”, az „Isten” szót adja ki, és van egy egyenlő szárú kereszt is rajta. Nagyon szép, nagyon míves kivitelezésű, szép élesek a vésetei is. Vélhetően a tulajdonosát – aki valószínűleg nagyon bosszús lehetett – a király környezetében kell keresnünk.

Ugyanakkor talált egy csontlapocskát, egy bordát is a Miskolczi Melinda vezette régészcsapat. Teljesen egyedi darab, hegyesre van faragva a teteje, és van rajta egy ember­ábrázolás.

– Egy olyan eszköz lehet, amivel hajtogatni lehet. A könyvkötészetnél használnak hasonlót, ami arra szolgál, hogy behajtja a lapokat, ám nem vágja el – tudtuk meg.

És hogy mi lesz majd a Huszárvár területén?

– Régészeti szempontból a terv az, hogy a látogatói központnak, amit itt szeretnének létesíteni, az alaprajzát megkutassuk – mondta az ásatásvezető. – Ez elengedhetetlenül szükséges a tervezés miatt, majd az építészek ezekből az adatokból tudnak tervezni. Mi október végéig, november elejéig fogunk ezen a területen dolgozni.

Marosvári Sarolta is az érdeklődők között volt tegnap. Mint azt elmondta, nem messze lakik a vártól.

Fontos a múlt

– Mindig is a szívünk csücske volt a város ezen része, szeretünk itt lakni. Az ásatás nagyon érdekes, a leletek pedig nagyon szenzációsak. Először voltunk hasonló eseményen, a gyerekeket is nagyon érdekli az ásatás. Fontos a múlt megismerése, mert abból tudunk építkezni, tanulni – árulta el.

Almási Beatrix, a Diósgyőri vár kommunikációs menedzsere arról beszélt lapunknak, hogy tavasszal is volt lehetősége az érdeklődőknek betekinteni a munkálatokba, akkor a várárokban folytak ásatások.

– Egyéni vagy csoportos formában, előzetes bejelentkezés után el lehet jönni és meg lehet nézni az itt zajló munkát – mondta. – Szeretnénk megmutatni azt, hogy hogyan dolgoznak a régészek, akik megmutatják az előkerült leleteket, és betekintés nyerhető abba is, hogy milyen útja van a leletnek az előkerüléstől a kiállításig. Szeretnénk közelebb hozni a látogatókhoz a történelmet, illetve a régészek munkáját.

10 éve írta a szaksajtó

Éppen 10 éve, 2007 nyarán arról írt a Múlt-kor, hogy „a hőség ellenére is folytatódik az évekkel ezelőtt megkezdett régészeti feltárás a diósgyőri vár térségében. A régészek a 15. században épült úgynevezett Huszárvár falainak feltárásán dolgoznak” – mutatott rá Lovász Emese régész, aki akkor azt is elmondta, hogy eddig elszenesedett gerendákat, átégetett padlózatot és összeomlott épületmaradványokat tártak fel.

A most (2007-ben – a szerk.) kutatott területen két helyiség és egy négyszögletű torony alapjait találták meg, hamarosan azonban az egykori Huszárvár egy nagyobb területének feltárását is megkezdik.

- Juhász-Léhi István -

Emberi csontvázak

1673-ban a Thököly Imre vezette felkelés idején egy kis létszámú kuruc csapat bevette magát a Diósgyőri vár falai közé, akiket később 1500 fős császári sereg füstölt ki. A fennmaradt iratok szerint a védőket a császáriak elfogták, és néhányukat a helyszínen kivégezték. A vár hídja előtt, a Huszárvárban végzett korábbi ásatások során emberi csontvázakat is feltártak a régészek, valószínűleg a kuruc várvédőkét.