2016.07.29. 14:23
Mennyi is?
<em>Az oktatási államtitkár büszkén számolt be az idei felsőoktatási felvételi eredményeiről. Sorjáznak a számok. Próbálom értelmezni</em>. <strong>Hegyi Erika írása</strong>.
Az oktatási államtitkár büszkén számolt be az idei felsőoktatási felvételi eredményeiről. Sorjáznak a számok. Próbálom értelmezni. Hegyi Erika írása.
Azt mondja az államtitkár, hogy az idén 74 ezer 652 hallgatót vettek föl a felsőoktatásba. Igen ám, csakhogy ebben benne vannak a mesterképzésre felvett hallgatók is (13195-en), akik ugye nem új diákok, csupán folytatják egyetemi tanulmányaikat. Sőt, az a nagy szám tartalmazza még azt a 7638 fiatalt is, akik felsőoktatási szakképzésen tanulnak majd. Ez azonban nem igazi egyetemi képzés, hiszen diplomát nem ad. Akkor mennyi is igazából? Igazából 53819.
Számomra értelmezhetetlen az a verseny is, ami arról szól, hogy melyik egyetemre hány hallgatót vettek fel. Hiszen köztudott, hogy a fővárosi egyetemek mindig előnyben voltak ebből a szempontból, plusz a 10–15 karral rendelkező nagy tudományegyetemek is.
De engem rettenetesen zavar még az ingyenes és a fizetős képzések közötti óriási pontkülönbség is. Csak egy példa: aki nemzetközi gazdálkodással akar foglalkozni, és ingyen akar tanulni, 481 pontot kell elérnie (majdnem a maximum). Aki viszont fizetni tud, mindössze 282-őt (majdnem a minimum). Pénz beszél?
