2016.05.30. 19:30

A kellékes, a sajtós, a súgó és az ültető. Kire és hogyan szavaznak?

Miskolc - Az év színésze szavazás a színházi emberek előtt is nyitott. Vajon ők milyen szemmel látják az alakításokat?

– Szerencsésnek mondhatom magam azért, mert színházszerető emberként sok-sok színész mellett dolgozhatok, figyelhetem őket az alkotómunkájuk során, látom, milyenek, hogyan cselekednek az előadások előtt, alatt és után. A legérdekesebb természetesen az, amikor egy mű színpadra vitelének a folyamatába csöppen az ember. Kellékesként nem veszünk részt az olvasópróbákon, de közvetlenül utána az első rendelkezőpróbáktól az összpróbákon, főpróbákon át a premierig minden darab hatalmas utat jár be, melynek mi is részesei vagyunk, s ez a folyamat roppant érdekes tud lenni – osztja meg Osztermann Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház kelléktárának vezetője. – A mai napig hihetetlen számomra, hogy egy színész délelőtt tízkor próbál, aztán a próba felénél távoznia kell, mert délután kettőkor egy másik darabbal előadása van egy másik színpadon, majd hétkor egy teljesen másik darab vár rá egy teljesen más közönség előtt. Három különböző mű, három más és más jellegű előadás, legalább három különböző szerep és szöveg, ő pedig eljátssza, amit várnak tőle, akár sokadszorra is nap nap után. Iszonyú fárasztó lehet ez pszichésen, de ők valahogy tudják a titkot, hogyan kell ezt megcsinálni. Közben, ha kell, táncolnak, énekelnek, ruhapróbákra járnak stb. Sohasem irigyeltem őket, mert ezt én nem tudnám csinálni… Tudom, hogy minden apró visszajelzés fontos a számukra. Egy nézőtől kapott mosoly, egy ismeretlen köszönése egy lelkesítő vállveregetéssel érhet föl az ő esetükben, amely pluszenergiával töltheti fel őket. Ezért is jó lenne, ha minél többen kifejeznék elégedettségüket, szimpátiájukat, s minél többen élnének Az év színésze szavazás lehetőségével.

Merem állítani, hogy az évad minden darabját láttam." Fekete Zsolt

Meg kell szólítania

– Számomra nem csak munka, szórakozás is a színház, így természetesen vannak kedvenc előadásaim és kedvenc alakításaim – válaszolta kérdésünkre Papp Andrea sajtós munkatárs. – Egy jó előadás mindig egyfajta utazás a néző számára, nemcsak térben és időben, hanem önmagában is. Meg kell szólítania a színésznek ahhoz, hogy akarjak vele együtt menni ezen az úton, ebben a történetben. Nem csupán megmutatnia kell, hogy mit érez, mit gondol, mit akar tenni a karakter, hanem valóban azt kell éreznie, gondolnia, tennie. A hamisságot megérzi a néző. Ha magával tud ragadni a színészek játéka, elhiszem azt, amit a színpadon látok, csak akkor történik bennem valami, csak akkor ismerek meg valami újat magamról és a világról. Szerencsére ebben a színházban rengeteg olyan színművész van, akivel lehet utazni estéről estére – fogalmazott diplomatikusan.

Egy jó előadás mindig egyfajta utazás a néző számára." Papp Andrea

Legyen hiteles!

Fekete Zsolt, aki negyedik évada súgó a Miskolci Nemzeti Színházban, annyit elárult: már le is adta a szavazatát Az évad színészére (ahogy kell, megjelölve az alakítást is, amelyhez az elismerést köti), sőt azzal is megtoldotta, hogy az illető színművésznő.

– Merem állítani, hogy az évad minden darabját láttam, ennek birtokában szavaztam. Számomra sok mindentől függ, hogy egy alakítást mennyire tartok jónak. Függ attól, hogy mennyire illik a rendező koncepciójába, a díszletbe, s hogy a színész az adott szerepben mennyire tűnik számomra hitelesnek. Előfordul, hogy én a saját gondolataimban másként látom azt a darabot, a szereplőket. Abba, hogy melyik színész mennyire dolgozik meg a szerepével, mennyi munkája van vele, súgóként jobban belelátok, mint egy néző, aki csak a végeredménnyel szembesül. Én tudom azt is, mennyire kötötte meg a kezét a rendező. Van rendező, aki szabad kezet ad a színészeknek, hagyja, hogy vezessék, azután abból építkezik, s van, aki konkrét elképzelésekkel áll elő, s azt akarja, hogy azoknak a színészek minél inkább megfeleljenek. Véleményem szerint mindkettő lehet jó, ez darabfüggő is. Az nem befolyásolja a színészekről, illetve az alakításaikról alkotott véleményemet, hogy ki mennyire igényli a súgói segítséget – hárította el a feltételezést.

- Szalóczi Katalin -

Segítsen dönteni!

Olvasóink – a Miskolci Nemzeti Színház nézői – segítségét kértük annak eldöntéséhez, hogy ki legyen a 2015/2016-os évadban az Év színésze. A díjat lapunk alapította. Szavazni a Borsod Online-on lehet.

Ha szeretne a döntés részesévé válni, nem kell mást tennie, mint megkeresni a szavazás oldalát, megnézni, kikre és melyik szerepükre szavazhat, és ha döntött, szavazni.

Egy olvasótól egy szavazatot fogad a rendszer. Kérjük, az olvasónk által támogatott színész esetében azt is jelölje meg, melyik szerepéért kívánja díjazni, mert a díj ebben az évben azért a szerepért jár, amelyikre a legtöbben szavaznak (a „minden szerepben jó volt” a szavazás során ezért nem értelmezhető).

Szavazni 2016. május 31-én délig lehet.

Anya és lánya Liliomjai

Nagyon sok kedvencem van a színházban, és sokan megérdemlik Az év színésze címet, de az én személyes kedvencem, akire már szavaztam is, Simon Zoltán, a Liliom szerepében – vallotta meg Kerékgyártó Jánosné Katika, a színház „ültetője”.

– Amellett, hogy személyes véleményem szerint egy szimpatikus, intelligens és tisztelettudó színész, csodálatos alakítást nyújtott. Olyan hitelesen, átéléssel alakította ezt a szerepet, hogy el tudom hinni róla, hogy gonosz és jó is tud lenni egy személyben. Sokszor megnéztem, de mindig találtam valami újat benne. Elhittem neki, hogy ő a Liliom. Érdekes, hogy az édesanyámnak is kedvence volt annak idején a Liliom, ő Csortos Gyula alakítását tartotta hitelesnek, aki teljesen más alkatú színész volt.