Feltárnák Cserépfaluban az izraelita temetőt

Cserépfalu - A község tiszteletbeli polgára, a Budapesten élő Tóth Péter 25 éve szeretett bele Cserépfaluba, s foglalkozik a település múltjának kutatásával is.

Néhány éve a helyi zsidóság történetébe is belemerült, s igyekszik kideríteni, mi is lett az egykor ott élt, majd elmenekült vagy koncentrációs táborba hurcolt emberekkel. A még föllelhető dokumentumokból igyekszik információt nyerni, valamint az idősebb korosztályba tartozók visszaemlékezései alapján próbálja földeríteni, milyen volt a cserépfalvi közösség élete.

Iratok Washingtonban

A kutatást nehezíti, hogy a környékbeli izraeliták dokumentumai külföldön vannak, a cserépfaluiakat például Washingtonban őrzik. Mint mondta, egy dobozban hevernek azok az emlékek, amelyek segíthetnének föltárni az 1945 előtti közel másfél évszázad történelmét, de ehhez csak néhány ember férhet hozzá, ők azonban sokat kértek volna a betekintésért, így marad az, hogy kutatótársával, Balázs Istvánnal együtt a nyilvánosan elérhető iratokat tanulmányozzák.

Legutóbb például azt szerették volna kideríteni, hová is temetkeztek a cserépfalui zsidók. Mint régi és új térképek összevetései alapján kiderült, a legrégebbi református temető, az „ócskatemető” egyik sarkánál kaptak területet, ahol már semmi sem emlékeztet arra, hogy ott valaha sírkert volt, a területet, akárcsak a református részt, bokrok, fák nőtték be, itt azonban nincs egyetlen sírkő sem. Vélhetően elhordták azokat az elmúlt évtizedekben. Néhány héber feliratú kő viszont még föllelhető, igaz, a református síremlékek között. A napokban a református egyházközség kitakaríttatta a területet, s meg is jelölték az izraelita temető határait.

Tóth Péter elmondta, szeretnék kideríteni, hogy kik is nyugszanak a területen, s föltérképezni a sírok elhelyezkedését. Más falvakban már tártak föl zsidó temetőket, a későbbiekben kiderül, Cserépfaluban milyen módszerre lesz lehetőség.

ÉM-TB

Groszmann Lili-nap

Az amatőr helytörténész idén harmadik alkalommal szervezi meg a Groszmann Lili-napot (a 18 éves cserépfalui lány 1944-ben koncentrációs táborban halt meg), emlékezve az 1944-ben elhurcolt cserépfalui zsidóságra, a Groszmann- és a Schwartz-családra. Május 22-én a mezőkövesdi gettóba vezető útvonalat járják végig azokkal, akik emlékezni akarnak. A kövesdi gettóból több mint 900 embert – mezőkövesdi és környékbeli zsidó embert – deportáltak először Miskolcra, majd Auschwitzba. Kevesen tértek vissza, közülük is aztán többen külföldön telepedtek le.