Az egyházhoz menekülnek az iskolák

Miskolc - Tudomásunk szerint több állami iskola is szeretne szeptembertől egyházivá válni.Újabb hullám indult el az iskolák egyházi fenntartásba vétele terén. Úgy tudjuk, csak a Miskolci Tankerülethez tartozó intézmények közül 6 szeretne egyházivá válni, vagy valamely egyház szeretné, ha azzá válna. Mint ismeretes, az oktatási rendszer nemrég esett át komoly változásokon, hiszen az korábbi önkormányzati általános és középiskolák január 1-jétől állami fenntartásba kerültek. Mivel az egyházak és az új fenntartó között jelenleg folynak a tárgyalások, pontos lista nincs a készülő változásokról. Néhány intézményről tudunk csak, melyek ha megkapják az ehhez szükséges engedélyt, a következő tanévet már egyháziként kezdik.

Nincs ellenvetésük

Közülük az egyik a Fazekas Utcai Általános Iskola, mely művészeti neveléséről híres. Az iskola igazgatója, Cseke Gábor lapunknak elmondta: az intézmény fenntartására a Belvárosi Református Egyházközség adta be az igényt márciusban. Különösebb ellenvetésük nincs ellene, az igazgató úgy fogalmazott: „ez egy új lehetőség a mai világban.” Mint mondta, az egyházközség terveiről tájékoztatta a tantestületet és a szülői közösség képviselőit. Ellenvetésük nekik sem volt, de néhány kérdés felmerült bennük. A pedagógusokban például az, hogy miként érinti majd őket, ha kikerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból, és hogy marad-e az iskolában a jelenlegi oktatási-nevelési struktúra, folytatódik-e a magas színvonalú művészeti nevelés. A szülők is felvetettek néhány problémát, de azok az igazgató megfogalmazása szerint mind megoldhatóak.

Miért szeretné a Belvárosi Református Egyházközség a átvenni a Fazekast? – kérdeztük Szabó Sándortól, az egyházközség lelkipásztorától, önkormányzati képviselőtől, aki úgy indokolt: már több mint másfél éve megfogalmazódott a presbitériumban a szándék az intézmény fenntartására, de megvárták, hogy az iskolák a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központhoz (KLIK-hez) kerüljenek. Úgy tudják, ugyanis, hogy az új fenntartóban nagyobb a készség az egyházi átadásra. De ezenkívül Szabó Sándor meglátása az, hogy a tantestület és a szülők részéről is van hajlandóság az fenntartóváltásra.

A történelmi időkre visszatekintve a lelki pásztor megemlítette, az államosítás előtt az egyházközségnek két intézménye is volt a belvárosban. Az egyik a Tóth Pál Református Leánynevelő Intézet, a másik a Palóczy utcai Református Fiúiskola, melyek jogutódjának tartják a Fazekast. A másik érv, ami miatt szeretné átvenni az egyházközség az iskolát: gyülekezetük gyermekeinek rendszeresen programokat szerveznek a Nyilas Misi Házban, de amikor iskolába kerülnek, más-más intézménybe mennek, ami miatt nehéz erős közösséggé kovácsolni őket.

Megértőek lesznek

Felvetettük: a belvárosban élő szülők amiatt aggódnak, hogy a környékükön szinte már alig találnak állami fenntartású iskolát. Ezenkívül attól is félnek, hogy az egyházi intézményekből kikerülnek majd a hátrányos helyzetű diákok, akiket csak az állami iskoláknak kötelességük felvenni. Szabó Sándor erre azt monda: tudomása szerint a szakminisztériumban olyan körzetesítésben gondolkoznak, ami kötelezővé tenné az egyházi iskoláknak is a hátrányos helyzetű tanulók felvételét és oktatását. Hozzátette: az egyházközség is szívesen felvállalná a nehéz sorsú gyerekek nevelését. Kérdeztük azt is, kötelező lesz-e a hittan azoknak a diákoknak, akik jelenleg az iskola tanulói. A lelkipásztor azt mondta: az egyházközség határozza majd meg az oktatás és nevelés főbb irányait, de maximálisan toleránsak lesznek a szülők igényeivel szemben.

ÉM-HE

A Selyemréti Általános Iskola is református lenne

Miért akarnak az állami iskolák egyháziak lenni?