A matyóság ünnepe

Mezőkövesd - A matyó kultúra felkerült az UNESCO Szellemi Örökség reprezentatív listájára.Ennek alkalmából két napos ünnepséget szerveztek Mezőkövesden január 18-án és 19-én. Magyarországot 2012 decemberéig a mohácsi busójárás képviselte az UNESCO reprezentatív listáján. Decemberben Párizsban megszületett döntés értelében ezentúl már a magyar solymászatot és a matyó kultúrát is elismerte a világ.

E történelmi esemény tiszteletére szervezett programsorozat nyitányaként azt a kiállítást nyitották meg január 18-án délután a Matyó Múzeumban, amely egyszerre mutatja be a 200 éves matyó hímzés múltját, jelenét és jövőjét. A tárlatban az első hímzett matyó textilek mellett a 2002-től működő Borsóka Hímzőkör tagjainak legszebb darabjai tekinthetők meg, amelyek a matyó hímzést több korszakából táplálkoznak. A kiállítás harmadik része pedig a jövőt testesíti meg, hiszen olyan ruhák is helyet kaptak a kiállító teremben, amelyek a mai divatot követik, de megjelenik rajtuk színes matyó motívumkincs. A tárlatot Agócsné Halász Andrea etnográfus nyitotta meg. A teltházas tárlatmegnyitót követően pedig 1930-40-es években készült filmet tekinthettek meg az érdeklődők, amelyben felelevenedett az akkori Mezőkövesd, az akkori matyóság.

A programsorozat másnap a Hadasban folytatódott, ahol a tájházakban különböző mesterség-bemutatókat tartottak a helyi népművészek, népi iparművészek. 11 órára a hűvös idő ellenére fokozatosan megtelt a Népi Művészetek Háza előtti tér, hiszen sokan kíváncsiak voltak a mohácsi busókra, akik vidám hangulatot, derültséget teremtettek a közönség körében, majd pedig körbejárva a települést, több helyszínen is elűzte a telet a vidám, maszkos társaság.

A délután a Kavicsos-tónál folytatódott a program, ahol Bajzát László, Vasember tartott bemutatót, amely keretében az egy fokos vízben, a mínusz 2-3 Celsius fokos levegőhőmérséklet mellett 22 métert úszott a befagyott tó jege alatt. A sportember a matyó ünnep előtt tisztelegve abban a matyó viseletben sétált el a lékig, amelyben korábban már három ízben átúszta a Balatont. A táv megtétele után pedig magasba emelt egy matyó babát.

A vasember teljesítménye után pedig a magyar solymászattal is megismerkedhettek a parkba kilátogatók, ahol a szakemberek sólymokkal, sasokkal és baglyokkal tartottak közel egy órás bemutatót.

Gála

Az ünnepség fénypontja az esti gálaműsor volt, amelyre annyian kíváncsiak voltak, hogy teljesen megtelt nézőközönséggel a Közösség Ház színházterme.

A gála elején Réthelyi Miklós az UNESCO Magyar Bizottság elnöke mondott köszöntőt, aki beszédében kiemelte, hogy felbecsülhetetlen értéke van a matyó kultúrának, a matyóságnak, az itt élőknek az örökségük fennmaradásáért tett fáradozásának. Hozzátette, hogy a busók, a solymászok mellett a matyó kultúra az, ami Magyarországot képviseli a világban.

A miniszter szavai után Tállai András államtitkár, országgyűlési képviselő köszöntötte mindazokat, akik részesei voltak, és részesei annak a folyamatnak, annak a munkának, amely révén 2012 decemberében a világörökség részévé válhatott a matyó hímzés, a matyó kultúra.

A rendezvény, amelynek Pataki Zita volt a háziasszonya, ezt követően a Szentistváni, Tardi és Mezőkövesdi Pávakör, Vargáné Pap Edina szóló- és közös előadásával, a Művészeti Tagiskola néptáncos növendékeinek és a matyó nagymamák közös produkciójával folytatódott. Emellett a Szent László Ifjúsági Kamarakórus és Indre Andrea szólóelőadásában feldolgozott matyó dalokat hallhatott a közönség. Az este során a mohácsi busók is színpadra léptek, valamint hatalmas sikert aratott a Magyar Népi Állami Együttes és a Matyó Néptáncegyüttes produkciói. Az este során a Matyó Népi Együttes is fellépett. A Gála egyik fénypontja az a divatbemutató volt, amely a Hrivnák Tündének, a ByMe tervezőjének matyó kollekcióját mutatta be.