Helyi közélet

2012.08.21. 15:27

Nézőpont: Zsonglőr a zebrán

<em>Az mindennapos, főleg a fővárosban, hogy a lámpás kereszteződésekben vagy erőszakos szélvédőmosók, vagy hajléktalanok, vagy koldusok vadásznak a megálló autósokra. De a legutóbbi élményem páratlan az eddigiek sorában</em>. <strong>Kiss László jegyzete</strong>.

Az mindennapos, főleg a fővárosban, hogy a lámpás kereszteződésekben vagy erőszakos szélvédőmosók, vagy hajléktalanok, vagy koldusok vadásznak a megálló autósokra. De a legutóbbi élményem páratlan az eddigiek sorában. Kiss László jegyzete.

Mikor megtorpant az autósor a sárgára váltó lámpánál, egy meghatározhatatlan korú férfi pattant a zebra közepére, és előkapott négy buzogányt. Villámgyors és nem ügyetlen zsonglőr produkcióba kezdett. Repültek fel a magasba a buzogányok, a háta mögött, elől, lába között, ahogy azt egy profi nál kell. Mindezt irtózatos sebességgel mert rövid ám az a piros, és arra is kell idő hogy odafutva az autókhoz gyűljön némi adomány a produkcióért.

Elgondolkoztam vajon mi lehet az utcai zsonglőr története? Olyan nagyon fiatalnak nem tűnt, de öregnek sem. Az látszott rajta, hogy az utóbbi éveit nem egy rózsadombi villában töltötte, de nem hozta a szokásos hajléktalan formát. A tekintete sem a végletes megtörtséget sugározta, lerobbant alkoholistaként meg elég nehéz lenne egy tíz méterre felhajintott buzogányt a háta mögött fél kézzel elkapni. Vajon mi történhetett? Egy sérülés ami véget vetett az artista karriernek? Ennyire nem kellenek a zsonglőrök? Vagy csak afféle pénzkiegészítés, nyári plusz bevétel próbája? Most már sajnálom hogy nem álltam meg és nem faggattam ki.

Azon morfondíroztam hogy ez a figura az ügyességével és az elszánt próbálkozással övözött szerencsétlenségével némileg jelképes is lehet. Mióta az eszemet tudom az átlag magyar családok jelentős része nagyjából ezt műveli: próbál zsonglőrködni, kevés fizetségért. Nemzedékről nemzedékre öröklődő képesség, tudás ez, hogyan lehet fennmaradni, megélni néha szinte a semminél is alig többől. Jó, igaz, sok minden nem egészen és nem mindig „szabályos” ebben, de hát élni kell.

Egyszer aztán azt hittük most már tényleg igazi profi k lettünk a zsonglőrködésben: a valuta alapú lakás és autóhitelek fénykorában hányan hittük azt hogy na most megcsináljuk a príma üzletet. Hát nem csináltuk meg. Utólag furcsa is egy kicsit hogy azt hittük most az egyszer olyan van hogy tényleg marha jól járunk, csak bátornak kell lenni. Hány embertől hallottam a tuti számítást, hogyan kell megvenni a hitelből a lakást, azután kiadni, így a lakás kifizeti magát szépen. Csak az nem jutott senki eszébe hogy ez a képlet valahogy olyan gyanús, pusztán azon az alapon mert ritka az az üzlet amiben ennyien jól járhatnának. Távoleső példa, de valahogy az egyetemekkel is hasonlóan jártunk, egy darabig azt hittük hogy a bármilyen diploma biztos esély a jobb megélhetésre, azután kiderül mégsem egészen.

A zebránál zsonglőrködő ismeretlen is ügyes volt. De azért leejtett egy buzogányt ő is. Felkapta, és azonnal folytatta a mutatványt. Most itt tartunk mi is, jó sokan, egy – több? - buzogányunk leesett, és a produkciót pedig folytatnunk kell. Mert a lámpa vált, az ütemet nem mi szabjuk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában