Helyi közélet

2012.06.23. 21:24

Hegyen-völgyön át jöttek Miskolcra

Miskolc - Szerkesztőségünk vendégei voltak többen is a Budapestről Miskolcra gyalogló színészek közül.

Miskolc - Szerkesztőségünk vendégei voltak többen is a Budapestről Miskolcra gyalogló színészek közül.Naívan azt gondoltam – mivel soha nem túráztam korábban –, hogy gyaloglás után esténként lehetőségünk lesz próbálni. Tévedtem. Kis foglalkozás azért volt, írogattunk, jegyzeteltünk, forgattunk, de ennyi, a próba kimaradt, mondta Szőcs Artur rendező, amikor arról kérdeztük, miben alakult másképp a program az előzetes elképzelésével szemben. Szőcs Artur és három színész kollégája szerkesztőségünk vendége volt hétfőn, miután előző este megérkeztek Miskolcra. A tizenöt főnyi csapat nem kevesebbre vállalkozott két héttel ezelőtt, minthogy Budapestről Miskolcra gyalogoljon hegyen-völgyön át. Mindezt azért, hogy megismerkedjenek, hogy ne itt, (az ő szavaikkal élve) a színházi büfében mutatkozzanak be egymásnak. Szeptembertől ugyanis együtt dolgoznak, a Miskolci Nemzeti Színház megújuló társulatának tagjai lesznek. A csapat élményeiből színdarab készül, melyet a szeptemberben kezdődő évadban mutatnak be Mi és Miskolc, avagy 272 307 lépés a város felé címmel.

Hogy milyen volt a megérkezés?

– Iszonyatosan felemelő – mondták szinte egyszerre. – Csodálatos volt a fogadtatás, jelen volt az igazgató, a polgármester, a társulat tagjai. Hajnalig beszélgettünk.

Csapatépítő tréning

Szerkesztőségünkbe Czakó Julianna, Ódor Kristóf és Simon Zoltán kísérte el a rendezőt. Juli és Kristóf egyetemi hallgatók, az utolsó éven gyakorlaton lesznek Miskolcon. Zoltán pedig az idén végzett, neki élete első szerződése a miskolci.

– Kíváncsian vártam, milyenek lesznek – jegyzi meg Szőcs Artur. – Egyben biztos voltam, nem tudnék olyanokkal együtt dolgozni, akiknek nincs humorérzéke. Szerencsére mindegyiküknek van.

Mindnyájan mondják, csapatépítő tréningként is felfogható volt a két hét. Jól összeszoktak, együttműködtek: nem kis intimitást jelent, ha esténként közösen szedik ki magukból a kullancsokat. Mutatnak is néhányat, viccesen megjegyzik, érdemes volna kullancskiállítást nyitni a szerzeményekből.

– Szép helyeken, szép tájakon jártunk, és nagyon érdekes emberekkel találkoztunk – mesélik. A legtöbbjükkel a kocsmákban beszélgettek. Minden útba eső településen nagy barátsággal fogadták őket. Amikor kérdezték a helyieket, mit néznének meg szívesen a színházban, gyakori válasz volt: „Mindegy, hogy mit, csak hozzák ide”. Meglepte őket az is, hogy sokan közülük sosem jártak színházban. Szőcs Artur már kombinál is, mondja, tervezi, hogy beszél Kiss Csabával (a színház újonnan kinevezett igazgatója – a szerk.). A későbbiekben érdemes lenne egy olyan kamiont beszereznie a színháznak, amelyben ott a díszlet, el lehetne vinni a kis falvakba az előadásokat.

Kezdődnek a próbák

A gyaloglás mellett – volt nap, hogy 37 kilométert tettek meg – komoly munka is folyt, sokszor kaptak „házi feladatokat” Arturtól, konkrét kérdésekre kellett választ adniuk, ezek a leendő előadásban is fontos szerepet kapnak, ezért nem szerettek volna róla beszélni.

– Holnap ülünk le először beszélni Deres Péter dramaturggal, hét végéig dolgozunk, aztán hétfőtől klasszikus olvasópróba lesz. Egy héten át próbálunk utána – árulja el a rendező. – Egész úton agyaltam, hogy hogyan áll majd össze az előadás, sokszor úgy éreztem, sehogy, de most érzem, hogy jó lesz.

Megjegyeztük, inkább az jellemző most Miskolcra, hogy elmennek innen az emberek. Ők azonban jönnek...

– Nem tudom, Miskolc választott-e minket, vagy mi őt – reagál egyikük, a többiek helyeselnek. Úgy fogalmaznak, az igazi hajtóerő az volt, hogy a megújuló társulatban friss diplomásként, diplomázóként mutatkozhatnak be. Nagy lehetőség ez – magyarázzák. Mesélik, sokat beszéltek erről is az úton, és kiderült, milyen nagy az akarat bennük.

Előadás, Miskolcról

– Ez már abban is megnyilvánult – mondja Szőcs Artur – hogy senki nem adta fel. Sőt, az egyik viharos napon feljanlottam, csaljunk egy kicsit, menjünk egy szakaszon busszal. Egyöntetűen visszautasítottak.

Felvetjük, szép, hogy egy keletkezéstörténetet hoznak a miskolci színpadra, saját idejöttük történetét. Ám a miskolciak, az itt élők magukról, a saját problémájukról is szeretnének előadást látni. Terveznek-e ilyet?

Mindnyájan mondják, igen, ezért is jöttek gyalog, hogymegismerkedhessenek az itt élőkkel. És úgy érzik, már a mostani előadásban is lesz erről szó.

Szőcs Artur pedig úgy fogalmaz, szeretne előbb megismerkedni a várossal a környékkel, itt akar élni. Később biztos, hogy nekiállna egy ilyen darabnak, most, tudatlanul még nem. Most kezdődik a szerződésük, öt évre szól...

ÉM-HM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában