„A húsvét a helyére került”

Miskolc - Az embereknek mindig is szükségük volt az ünnepekre. Kell 1-2 nap megállás, pihenés.

Abban az időben, amikor az emberek számára még sokkal nehezebb volt az élet, mint manapság, amikor a mindennapi betevőt nehéz fizikai munkával kellett előteremteniük, szükségük volt időnként 1-1 nap megállásra, pihenésre. Erre kiváló alkalmat nyújtottak az ünnepek, mondta lapunknak Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa. De az ünnepnapoknak nem csak ez volt a jelentőségük, hanem az is, hogy a természettel szoros kapcsolatban élő emberek tudtak mihez igazodni. Tavasz eljövetelekor kezdődtek a mezőgazdasági munkák, így a tavasszal, a természet megújulásával kapcsolatos ünnep szinte minden nép életében megtalálható. Tóth Arnold hozzátette: ahogy a karácsonyt a szeretet ünnepének tartjuk, úgy a húsvétot az újjászületés ünnepének nevezhetjük. Azzal együtt persze, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepe, mert amíg a szocializmus éveiben a karácsonyt át lehetett alakítani fenyőünneppé, a húsvétnak megmaradt az egyházi jellege.

Közösségerősítő ünnep

Az ünnepek, ezen belül a húsvét lelki jelentőségéről kérdeztük Tóth Ildikó klinikai szakpszichológust, aki kifejtette: az ünnepnek az arra való készülés, a várakozás adja az egyik fontos szerepét. A készülődéssel együtt jár a külső és belső megtisztulás, hiszen kitakarítjuk a lakást, rendbe tesszük magunkat, és az ünnep erőt is ad a hétköznapok folytatásához. Amikor kizökkenünk a megszokott ritmusból, akkor jobban rálátunk a hétköznapokra, jobban végig tudjuk gondolni a folytatást. Az ünnepnek azonban közösségerősítő és kapcsolatépítő ereje is van, jelezte a szakember. Hisz együtt sütünk-főzünk, várjuk a vendégeket, a vendégekkel pedig kellemes órákat töltünk el. Az ünnepek visszatérése, ismétlődése biztonságérzetet ad, a húsvét pedig alkalmas a nemi szerepek erősítésére is. Hiszen ezen az ünnepen a férfiaknak és nőknek külön-külön szerep jut. A lányok-asszonyok tojást festenek, sütnek-főznek, a férfiak pedig locsolkodnak.

Helyére került

És hogy látja a húsvétot a pedagógus? Lengyel Zsuzsanna, a Szabó Lőrinc Általános Iskola igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, a diákok értékrendjében egyre inkább helyére kerül ez az ünnep. A tankönyvek számos szemelvényt tartalmaznak a húsvéttal kapcsolatban, rávilágítva a pogány és keresztény eredetére is. Ma a gyerekek már nem csak a húsvéti nyuszit és az ajándékot látják a húsvétban, hanem előtérbe került az ünnep vallásos vonulata is. A pedagógus tapasztalata az, hogy sok család hagyományos módon tartja a húsvétot, de olyan családok is vannak, akik ilyenkor inkább kirándulnak, így ők a természet megújulását tudják megcsodálni ezen a tavaszi ünnepen.