Olcsóbb szakot választottak

Miskolc, Ózd - A diákokat megijesztették a megkurtított keretszámok. Kevesebben jelentkeztek egyetemre.

Az idén több mint 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek valamely felsőoktatási intézménybe, mint tavaly. Az oktatási államtitkárság szerint azért, mert kevesebben érettségiznek az idén, viszont magasabb a felsőoktatásba való bekerülés ponthatára. Annak jártunk utána, vajon mi állhat még a továbbtanulási kedv csökkenése mögött.

Április közepén

Fekete Sándor, a Miskolci Egyetem tanulmányi szakreferense azt mondta lapunknak, végleges adatok egyelőre nincsenek a jelentkezők számáról, az Oktatási Hivatalban ugyanis még folyik a jelentkezési lapok feldolgozása. Valamikor április közepén derül ki, hogy pontosan melyik egyetemre mennyien szeretnének bejutni. Mint fogalmazott, az okok között valószínűleg szerepelnek az államtitkárság indokai, de ezenkívül más okok is közrejátszanak, hiszen az érettségizők száma nem csökken annyival, mint amennyivel a jelentkezők száma. A szakreferens szerint a diákok valószínűleg megijedtek attól, hogy bizonyos szakokon kevesebb lett a keretszám, és nem vállalták a részösztöndíjas vagy az önköltséges képzést. Hozzátette: bár a diákhitel új hitelkonstrukciója lehetővé teszi a hallgatók egyetemi tanulmányainak finanszírozását, de mostanában a hitel szó sokakban rossz érzéseket kelt. A diplomaszerzés után pedig a kölcsönt vissza kell fizetni.

Szakot módosítottak

A Herman Ottó Gimnázium minden végzős tanulója jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, de a változó keretszámok több diákot is eltérítettek eredeti szándékuktól, tudtuk meg Dudás Imre igazgatóhelyettestől. Igyekeztek olyan szakot választani, ahol a lehető legkisebb költséggel lehet elvégezni az egyetemet. A tapasztalatok szerint az általános tantervű osztályban 8 diák döntött úgy, hogy fővárosi egyetem helyett inkább a miskolcin tanul tovább, és szakot is többen módosítottak. A gazdasági pálya helyett műszakit, egészségügyit vagy bölcsész szakot a jogi helyett pedig gazdálkodásit választottak, mert annak olcsóbb a költségtérítése, mint a joginak. Vannak olyan hermanos diákok is, akik külföldi egyetemen gondolkodnak. Londonba vagy Bécsbe mennének tanulni.

Az ózdi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában csak minimálisan csökkent tavalyhoz képest a tovább tanulni vágyó diákok száma. Dr. Benkőné Fehér Éva iskolaigazgató úgy fogalmazott: aki eltökélt volt, az beadta a jelentkezési lapját, nem ijedt meg a változásoktól. Azt azonban jól megnézték a diákok, hogy melyik képzésre milyen eséllyel juthatnak be, és a sorrendet is jól átgondolták. Akik pedig nem jelentkeztek, inkább a szakközépiskola szakképzéseit választották, hiszen az ingyenes, és egy-két év alatt szakmához jutnak.

ÉM-HE

Nem kapják meg az esélyt

Szabady Szabolcs, a Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke szerint egyértelmű oka van az idei kevesebb jelentkezésnek: az államilag finanszírozott keretszámok csökkenése. A tavalyi 54 ezer helyett az idén csak közel 34 ezren tanulhatnak teljesen ingyen a felsőoktatásban. Az elnök szerint ez néhány év múlva egyes egyetemek elsorvadásához vezethet, és ahhoz, hogy a szegény családból érkező diákok nem kapják meg az esélyt a tanulásra, mivel a vidéki egyetemeken egyes szakokon nincs ingyenes képzés.

A tények