„A kamatokat kellene csökkenteni”

Miskolc - Istvánon segít ugyan az árfolyamrögzítés, de az alapvető gondjait nem oldja meg.

István, aki kérte, teljes nevét ne írjuk meg, négy évvel ezelőtt vett fel euróhitelt házvásárlásra. Akkor 70 ezer forintban állapították meg a havi törlesztőrészletét, mára ez 158 ezer forintra emelkedett. Van elmaradása jócskán, de azért igyekszik törleszteni hol 80, hol 100 ezer forintot havonta, mert mint mondja, a bank jó néven veszi a fizetési hajlandóságot. Mivel eddig nem mondták föl a hitelszerződését, élhet az árfolyamrögzítés lehetőségével, de István szerint ez nem jelent számára megoldást. Járt ugyanis a bankban, ahol kiderült, hogy az árfolyamrögzítés után a 158 ezer forintos törlesztőrészlet mindössze 146 ezer forintra csökkenne. Ez pedig a kezdő részletnek még mindig több mint a duplája.

Miért érnek többet?

István sok mindent nem ért a hitelekkel kapcsolatban, és gondolatait meg is osztotta velünk. Az egyik az, hogy a külföldi bankok Magyarországon miért nem a saját országuk kamataival dolgoznak. Ő egy osztrák tulajdonú pénzintézetnél adósodott el, ami az anyaországban csupán 4 százalék kamatot tesz a hitelekre, nálunk viszont, mivel 7 százalékon áll a jegybanki alapkamat, ráteszi ennek a kétszeresét. István számára az sem igazságos, hogy az árfolyamrögzítésről szóló törvény előnyben részesíti a közszférában dolgozókat. Mint fogalmazott, nem érti, miért érnek ők többet, mint például a vállalkozók.

István most abban reménykedik, hogy néhány hónapig még nem mondja föl a bank a hitelszerződését, és hátha ezen idő alatt 10 százalék alá csökken a banki kamat. Ez már segítség lenne számára, az árfolyamrögzítés szintén, aztán hátha csökkenne a jegybanki alapkamat is. 2008-ban 50 ezer eurót vett fel 10 éves futamidőre, ma még 40 ezerrel tartozik.