2012.02.13. 15:56
„Az értékektől nem kell félni”
Tokaj-Hegyalja - Hosszú távú tervezésről van szó Tokja-Hegyalján: növelnék a térség munkahelyteremtő képességét.
Tokaj-Hegyalja - Hosszú távú tervezésről van szó Tokja-Hegyalján: növelnék a térség munkahelyteremtő képességét.Történeti tájjá nyilvánította a tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Tokaj-Hegyalja ezzel Magyaroszág első történeti tája lett, írtuk a múlt héten. A védettség 27 települést érint. No de mit jelent ez pontosan? Egyáltalán: miért volt erre szükség?
– A dolog megértéséhez először a 2012. január 1-én életbe lépett világörökségi törvényről érdemes szólni – mondta az Észak-Magyarországnak dr. Takács András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Tokaj-Hegyalja Programiroda programvezetője. A törvény ugyanis rögzíti, hogy a nyolc hazai világörökségi helyszínnek – köztük Tokaj-Hegyaljának – a nemzeti jogban is védettnek kell lennie. A történeti táj védettsége így ennek a jogszabálynak a szellemiségében és céljai érdekében született meg összhangban az UNESCO Világörökség egyezmény alapelveivel.
Két fő pillér
Mire jó mindez? – firtattuk. Dr. Takács András szerint fontos megértenünk, hogy Tokaj-Hegyalja a „kultúrtáj” kategóriában kapta a világörökségi címet. Ez kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az adott földrajzi, társadalmi egységnek az adott világörökségi értékek megőrzése mellett a jelenben is gazdaságosan, jövedelemtermelően, lakosságmegtartóan kell működni. Ha nem így teszik, akkor a „kultúrtáj” hanyatlani kezd, szélsőséges esetben akár meg is szűnhet.
– Vagyis egyszerre kell az értékvédelmet, valamint a helyi gazdaság megerősítését, a térség jövedelemtermelő és lakosságmegtartó képességét növelni – magyarázta dr. Takács András. Hogy hogyan? Több tárca együttműködésével elindult a Tokaj-Hegyalja Program 2012-2020 felépítése, amely jelenleg a tervezési, megalapozási fázisban tart. A program két fő pillérre épül. Az egyik az értékvédelmi terv, a másik a térségfejlesztési program megalapozása a Nemzeti Vidékstratégia Darányi Ignác Terve alapján. Ehhez a munkához elengedhetetlen – a kormányzati munka mellett – a megyei önkormányzat és a helyi szereplők (települések, vállalkozások, egyházak, tudományos és civil szereplők) támogatása.
Nem tiltás, lehetőség
A programvezető hangsúlyozta, hosszú távú tervezésről van szó, amely eredményeként növelnék a térség munkahelyteremtő képességét, és nem csak a borászat vagy a turizmus területén. Szerinte ugyanis minden olyan munkahelyre szüksége van a térségnek, ami illeszthető a borvidéki jelleghez és a világörökségi címhez.
Kérdeztük, mi az, ami beleillik. Lesz-e, lehet-e hasonló ügy, mint a szalmaerőműé volt. (A vállalkozás idetelepült volna, de többek közt a világörökségi törvény miatt nem valósult meg – a szerk.)
Dr. Takács András elmondta, egyedi eset volt a szalmaerőműé: mintha a budapesti Hősök terére akartak volna hamburgerest építeni. Vagyis nem Tokaj-Hegyaljára való volt az erőmű.
– A legfontosabb: az értékektől nem kell félni. A történeti tájjá nyilvánítás nem tiltás, inkább lehetőség, biztonságosabb kereteket teremt. Van identitás, jogszabályi keretek, kiszámíthatóság, mindaz, amire szüksége lehet egy befektetőnek.
Kértük a programvezetőt, hogy konkrét lépésekről is számoljon be, de hangsúlyozta, még csak most kezdődik a jogszabályi háttér megteremtése, ha ez megtörténik, tud részleteket is mondani.
ÉM-HM
Érintett települések
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, valamint Vámosújfalu.