VV5

Egy - megérett a meggy, Kettő - csipkebokor vessző, Három - te vagy az én párom, Négy - te kis leány hová mégy, Öt - érik a tök... (Magyar mondóka - részlet.) Juhász-Léhi István jegyzete.Az öt tegnaptól nem igazán a kedvenc számom. Legutóbb 1993-ban utáltam ennyire. Akkor Sopronban kiestünk az NB I-ből... Ahhoz képest a debreceni VV5 gyenge matiné volt. Amúgy a VV-t is betiltanám. Hozzáteszem, hogy nekem igazándiból fel sem tűnt, hogy megint van az ertéelen ez az iq bajnokság. Hogy mit esznek még mindig azon a rakás sz..ron a népek, épp ésszel fel nem foghatom.

Az igazi VV5 Debrecenben játszódott: közel ezerháromszáz diósgyőri teljes harci díszben, napsütés, nagyon vénasszonyok nyara, és... És kaptunk egy ötös. A jó haver reggel a benzinkúton persze nyújtja a kezét, és messziről integet: "adj egy ötöst!". Elnézem neki, mert okosabb amúgy mint Cristofel vagy ki a frász. Különben meg benne volt. Mert amikor mi, diósgyőriek nagyon nekibuzdulunk "győzelem, vagy halál" felkiáltással, akkor mindig ez van... Na jó, nem mindig, de tízből nyolcszor tutira.

Imádja kis csapatunkat a világ legjobb szurkolótábora, hiszen elég néhány győzelem az Andrássy úti villánkban, és a lángra lobbanó vasgyári önérzet máris véres hurkát vizionál. Ami most rágós volt...

Nem kell letörni feleim! Azzal vigasztalt egy szurkolótársunk, hogy "jobb egy ötös, mint öt egyes Tónikám, a Pécset meg különben is leverjük". Köszi, tényleg, de az öt most akkor sem a kedvenc számom. De Pécset amúgy tényleg leverjük, meglássa a mindenki, mert a mi csapatunknak van a világ legjobb szurkolótábora!

- Juhász-Léhi István-