80 éve ilyen volt a Palotaszálló és környéke

Miskolc - A 30-as évek Lillafürede, amikor strandolni lehetett a Hámori tóban, golfpálya volt Hollóstetőn és repülőteret terveztek Jávorkútra. Időutazás a Borsod Online-nal!Abban az időben (1930-as évek), a lillafüredi tájékoztatóban írták: „kellemes sétautak, elragadó kilátásokkal. Turista úthálózat, jelzésekkel. Számos kirándulóhely (diósgyőri várrom, szentléleki zárda romjai, a világhírű Szelete barlang, cseppkőbarlangok stb.) Csónakázás, evezés, vitorlázás, pisztráng – horgászat, úszás, tenisz, lovaglás, vadászati lehetőségek szarvas, őz és vaddisznóra. Téli idényben ródli, bob, sí, síugrás elsőrendű pályákon. Jéghoki, korcsolyázás, vitorlás szánkózás, jégkorongdobás az erős jégpáncéllal borított tavon." - írja a diosgyorert.hu.

"Velencei vízi karnevál" a tavon

A természeti szépségek és a kiránduló helyek sokasága már a XIX. század végén turistaközponttá tették Miskolcot. Egy-egy ünnepnapon az ország minden részéből lehetett turistát találni a Bükk magaslatain. 1908-ban a Dolka tetőn felépítették a Zsófia kilátót, kijelöltek, és sorszámmal láttak el mintegy 200 km turistautat. A vasverő hámorok folyamatos üzemeltetése érdekében létesített 1500 m hosszú, 21,5 hold területű tavon – előbb Taj, majd Hámori – tó – nyáron csónakázásra, strandolásra, télen korcsolyázásra volt lehetőség.

A BBE 1900-ban vásárolta az első csónakokat, de a Palota Szálló megnyitásakor azokat kitiltották a tóról. 1936-ban az erdőigazgatóság 32 csónakot és egy kisebb vitorlást üzemeltetett. Szép nyári estéken külön szórakozást jelentett a vendégeknek és a látogatóknak a lampionos csónakázás, „a velencei vízi karnevál ”. A Hámori tavon strandot, sőt hullámfürdőt terveztek, de a hideg víz miatt csak kevesen fürödhettek. A 1930-as években vízi pólózásra alkalmas pályát is kialakítottak és „azok voltak a kemény legények, akik pólóztak is!” 1933-ban a déli, Magdolna parkban épült egy fürdőmedence, a hideg vizét néha központi fűtéssel „langyosították”, végül az 1950-es években a medencét feltöltötték.

Golfpálya Hollóstetőn

A diosgyorert.hu szerint Hóllóson (ma Hollóstető) összesen 2 km hosszú és 70 méter széles, 21,1 hold összterületű golfpályán, „amelynek helyén 30 holdas fenyőerdő díszelgett”, már az utolsó simításokat végezték 1929 tavaszán, de csak 1941-ben avatták fel. A második világháború miatt nem sok golf meccset rendeztek, később, mint úri sportot megszüntették. A magyar sportéletben is jelentős szerepe volt a Szinva két oldalán épített 4 majd 6 teniszpályának. Az itt rendezett rangos versenyek vonzották a közönséget. Téli sport céljára először a ródli pálya készült el a Kerek – hegyen. 1932/1933 telén megalakult a Magyar Atlétikai Kör lillafüredi szakosztálya és tervet dogoztak ki, hogy „lillafüredi kihasználatlan értékeit és szépségeit megismertessék a nagyközönséggel”.

Ugrósánc a Palotánál

Megfelelő hó és jégviszonyok esetén bob, sí, ródli versenyek, a Palotában sportbál, a Hámori tavon korcsolya, jégkarnevál szerepelt a tervekben. A miskolci erdőigazgatóság „minden tekintetben a legmesszebbmenően támogatja a vezetőséget” írta a sajtó. A téli sportok 1934-től épített létesítményei – a kicsi és a 65 méteres ugrásra méretezett nagy síugrósánc, az I. és a II. sz. sípálya, a felvonók, a nagy síugró aljáról induló 2000 méteres ródlipálya – használata nem volt zavartalan, mert a domborzati és birtokviszonyok miatt egyes pályáknak nem volt megfelelő kifutási lehetősége. A sportolásra alkalmas létesítmények a második világháború miatt nem voltak kihasználva. Azt követően meg mindenki elfelejtkezett ezekről a létesítményekről. Az ugró sánc torzói azonban még a mai napig is emlékeztetnek az egykori szebb időkre.

Repülőtér Jávorkúton?

A Garadna és a Szinva patakokban, a Hámori-tóban őshonos sebes pisztráng és 1910-ben telepítették be a szivárványos pisztrángot, amit a vízesés alatti üregekben, majd később kaliforniai kőedényekben neveltek. A lillafüredi építkezések során áthelyezték a Szinvát (vízesés létrehozása) és terv készült a Garadna-völgyi pisztrángos tógazdaságra. Az országos Halászati Felügyelőség költségén 1933/1934–ben felépült a Garadnavölgyi Állami Pisztrángtenyésztő Tógazdaság halkeltető házzal és nevelő tavakkal.Vásárhelyi István (emléktáblája a keltető ház falán) adatai szerint 1931. szeptember 14-én egy angol horgász egy nap alatt 192 db (60,74) kg pisztrángot fogott és ezért 396,88 pengőt fizetett.

A Palota Szálló vendégeinek horgászatáról nincs adatunk, de Vásárhelyi István tanulmányából tudjuk: „a Palota és a Lilla Szállónak is igen tekintélyes mennyiségű halat kellett saját pénzemen vett felszereléssel, sokszor szolgálati időm letelte után kifognom.” Legnagyobb pisztráng fogása 1940. november 16-án 125 db (37,50 kg). Mellette egy fizetővendégnek 125 db (36,80 kg) fogása volt. Azt is tudjuk, hogy 1938-1944 között a Hámori tóból Vásárhelyi István kifogott 2691 kg pontyot, 1940. augusztus 6-án pl. 54,60 kg-ot.

1930. június 5-6-án Mayer miniszter bemutatta a sajtó és az orvosszövetség képviselőinek a Palota Szállót és környékét és természetesen az új jávorkúti utat. A 8 autóbuszból álló konvojt Kállay Tamás gépkocsija vezette Jávorkútra, ahol megnézték a bérelt vadászterülethez tartozó réten létesítendő repülőteret.

(Fotók forrása: diosgyorert.hu)