Helyi közélet

2009.11.10. 12:52

Egyre több tű fogy Borsodban

<p>Miskolc &#8211; A c&#237;mbeli<br /> meg&#225;llap&#237;t&#225;s azon a<br /> &#8222;Szenved&#233;lybetegek megjelen&#233;se a<br /> szoci&#225;lis ell&#225;t&#243;rendszerben&#8221;<br /> c&#237;m&#369; h&#233;tf&#337;i konferenci&#225;n<br /> hangzott el, amelyet a Drogambulancia<br /> Alap&#237;tv&#225;ny szervezett Miskolcon.</p>

A Miskolci Drogambulancia

története nem sikertörténet,

tudhattuk meg a Drogambulancia

Alapítvány által szervezett

hétfői konferencián. Nem is lehet

az, hiszen tevékenységük előtt

(az 1990-es évek elején) a

megyében még tízes

nagyságrendben volt kifejezhető a

„képbe került”

drogosok létszáma.

1996 óta 2600 drogossal kerültek

kapcsolatba, jelenleg 400-500-ra terjed ki

tevékenységük valamilyen

formája. Ebből is leszűrhető:

egyre nő a nem legális droggal

élők száma megyénkben –

arról nem is szólva, hogy többen

„rejtve” maradnak előttük.

– Az úgynevezett

alacsonyküszöbű ellátás

terén arra törekszünk, hogy

minél többen a

látókörünkbe kerüljenek.

Ezért indítottuk be a mobil tűcsere

programunkat, s akár helyükbe is

megyünk: oda, ahol a fiatalok vannak, főleg

ahol discók működnek a

környéken – mondta el

Koleszár Ágnes, az

alapítvány szociális

munkása, addigtológiai

konzultánsa. Tőle tudtuk meg: az utcai

intravénás drogozás

nálunk még nem jellemző, de

azért előfordul, hogy még

játszótereken is találnak

használt tűket, egyéb

eszközöket. Az ilyet jó, ha

náluk bejelentik: összegyűjtik,

elszállítják.

A drogosok közül egyre többen

maguk kezdeményezik a cserét (illetve a

tűautomatából is egyre több

tű fogy), aminek akár örülni is

lehet: egyfelől nem teszik ki magukat, illetve

egymást fertőzésnek,

másfelől pedig kapcsolatba kerülhetnek

velük. Ez lehetőséget ad a

felvilágosításra, s esélyt,

a szakellátás, illetve

rehabilitáció felé

történő terelésre.

Másfajta gond, hogy (újra) egyre

inkább fordulnak a szipuzáshoz.

Kisgyermekkorban

is

Ennél is általánosabb azonban az

alkohol és a dohányzás, s a

legszomorúbb, hogy egyre fiatalabb korban kezdik

el. Igazi sikertörténetről nem csak a

Drogambulancia munkatársai, a

családsegítők is keveset tudnak

felmutatni. Azért elvétve egyet-egyet

igen, és az is siker.

Többször is elhangzott a

következtetés: a

szenvedélybetegség elleni

leghatékonyabb és

legmegtérülőbb szociális munka

a megelőzés, fiataloknál a

kortárs segítők

kiképzése.

- Szalóczi Katalin -


</SCRIPT>

íhr></BODY></HTML>

]]>

Ezek is érdekelhetik