2009.10.04. 13:08
Nagyszüret: édes, kevesebb, rosszul fizet
<p>Tarcal  – Hogy mitől nagyszüret a<br /> nagyszüret? Kalauzunk, Marcinkó Ferenc, a<br /> Tokaji Borvidék Hegyközségi<br /> Tanácsának elnöke, akivel a Tarcal<br /> előtti Terézia-hegyoldalt járjuk,<br /> készséggel tájékoztat. <A onclick="return open_window( http://media.boon.hu/pubs/Bildserie/Nagysz_ret___des__kevesebb__rosszul_fizet_2/index.shtml , SERIE ,1000,800)" href="about:blank"><IMG border="0" alt="Nagyszüret: édes, kevesebb, rosszul fizet 2009.10.04." src="http://apps.boon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" height="13" /></A></p>
Kevés felvásárlói igény
mutatkozik az aszúszemre a tavalyi jó
aszúhozam után.
Hogy mitől nagyszüret a nagyszüret?
Kalauzunk, Marcinkó Ferenc, a
Tokaji Borvidék Hegyközségi
Tanácsának elnöke, akivel a
Tarcal előtti Terézia-hegyoldalt
járjuk, készséggel
tájékoztat (erről is): vannak a
korai fajták, mint a muskotályok, a
kövér szőlő, a kabar és a
zéta, ezek összesen ha két
százalékot tesznek ki. A korai
fajták leszedése a kisszüret. A
furminté és a
hárslevelűé pedig a nagyszüret.
Ami a most hét végén
kezdődött meg – a
felvásárlók, mindekelőtt a
legnagyobb, a Tokaj Kereskedőház
Zrt. – és a termelők
közötti egyeztetés alapján.
Az aszúnak
„mindegy”
Még egy (szintén laikus)
kérdés: a Tokaji aszúnak
„mindegy”, hogy hárslevelű vagy
furmint szőlő aszúsodott
szeméből készül? Mindegy
– hangzik a válasz –, nem is kell
megkülönböztetni,
évszázadok óta vegyesen
használják fel ezeknek a fajtáknak
az aszúszemeit. Az aszújelleg az
érlelés során elnyomja a
fajtajelleget. Ha mégis van olyan borász,
aki szeretné feltüntetni, hogy az ő
aszúja sárga muskotályból
– ami egy harmadik fajta –
készült, ezt megteheti.
Jóval kevesebb lesz most az aszú, mint
tavaly, ami a szőlősgazdáknak
azért rossz, mert a
felvásárlási ára
körülbelül harmincszorosa a nem
aszúénak. Egyébként
kevés felvásárlói
igény mutatkozik az aszúszemre a tavalyi
jó aszúhozam után.
Még tartoznak
Korábban kezdődött a nagyszüret,
mint szokásos, mert ezt diktálja az
időjárás. Ami az
aszúsodásnak nem kedvez, annál
inkább a szőlő cukorfokának. A
szemek egyébként nem túl nagyok,
inkább mondhatók töppedtnek,
és mert a gazdák úgy
ítélték meg, hogy nincs
miért tovább várni, egyeztetve a
felvásárókkal, megkezdték a
szüretet. A kereskedőház a legnagyobb
és a legbiztosabb partner, a termés
egyharmadát vásárolja fel. (Vannak
olyan felvásárlók, akik még
tavalyról tartoznak, eddig csak a 20
százalék előleget fizették
ki. Az egyik már a telefont se veszi fel, a
másik és harmadik ígéri:
pár napon belül fizet.)
Hogyan látja a borvidék
jövőjét? – kérdeztük
Marcinkó Ferenctől
és több
szőlősgazdától.
Kivágás? Alig
Reménykednek, hogy egy-két éven
belül jobban alakulnak a
felvásárlási árak (most
40-50 forint egy kiló szőlő), mert
így ma sokan vannak, akik vagy a
pénzüknél vannak, vagy
mínuszt termelnek.
Szőlőtőkekivágás? Szinte
semennyi, arányaiban nálunk kevés
– halljuk. A 6 ezer hektárból a
2009-2010-es borpiaci évre (ami augusztus
1-jétől július 31-éig tart)
38 hektárra kértek engedélyt.
Igaz, ha nem javul a helyzet, jelentősen nőni
fog a megszüntetésre ítélt
szőlőterület.
Ez három módon történhet.
Vagy otthagyja a gazda a tőkéit – ez
a legrosszabb lehetőség –, vagy
kivágja – engedéllyel vagy
anélkül –, vagy
támogatást igénybe véve
számolja fel az ültetvényt.
(Utóbbi esetben a feltételek
között van, hogy nem telepít
újat.)
Az egyik szőlősgazda így összegzi
véleményét:
„Csináljuk meg a szüretet,
azután felejtsük el, és
reménykedjünk, hogy a következő
már haszonnal jár. Mert ha nem, az
jóvátehetetlen kárt okoz.”
Cukorfok |
és ár
A Tokaj Kereskedőház Zrt. a
vele szerződötteknek így
fizet – tudtuk meg Marcinkó
Ferenctől: 19 cukorfok alatt
kilónként 45 forintot 19-21
fok közötti
szőlőért 50 forintot 21-23
fok közöttiért 60 forintot
23 fok felettiért 70 forintot
Megkérdeztük |
Milyen a szőlő? Milyen a
szüret? Milyennek ítéli
a Hegyalja jövőjét? A
szőlőről mindannyian
ugyanazt mondják: kevesebb, mint
korábban gondolták, kicsik a
szemek, de jó a cukorfok. Az idei
időjárás nem kedvezett
az aszúsodásnak.
Mészárné Kovács
Ágnes elmondta: tavaly huszonegy
napot szüreteltek, annyi volt a
termés. Most kevesebb, a szemek is
könnyűek, de jó
minőségűek. Ő nincs
kiszolgáltatva a
felvásárlónak, az
általa kínált alacsony
árnak, mert maguk dolgozzák
fel a szőlőt. Csáti Csaba
fiatalember, aki nem titkolja:
édesanyja az, aki miatt
csinálja-csinálják. Ha
rajta múlna, már abbahagyta
volna. De az anyuka a
„kapitány”, az ő
élete a szőlő. Csaba
szerint borzasztóan alacsony a
felvásárlási
ár. Márton Lajos azt mondja:
„A szőlővel nincs gond, az
árakkal annál inkább.
Remélem, hogy egy-két
éven belül lesz
változás.” Szűcs
András, akinek 21 fok feletti
szőlője (is) van, így
fogalmaz: „Ha így megy, a
Hegyalján a kistermelőnek semmi
keresnivalója. Nekem eddig
még nem volt kivel
szerződnöm. De azért el
fogom tudni adni, kérdés,
milyen áron.” Mencsik
Gyuláné aszúszemeket
szed amikor találkozunk. A nem
aszúról azt mondja:
„Így, hogy nincs gépem,
tehát bérelni kell,
ráfizetéses a
szőlővel való
foglalkozás. Nem tudom, meddig lehet
húzni.” Komora András
nem szőlősgazda, ő
társadalmi munkában,
fegyverrel,
riasztótölténnyel
riogatja a seregélyeket. Túl
azon, amit mások mondtak a
szőlőről, a
felvásárlási
árról, tőle ezt halljuk:
„Az, aki védett
madárrá
nyilvánította a
seregélyt, soha nem látott
mezőgazdaságot. Nemcsak a
szőlőt pusztítja, hanem
például a
kukoricát.”
SZG