Kampány az életért

A Magyar Stroke Társaság

április elsejétől országos

kampányt indított. A

kampánynyitó

sajtótájékoztatón Csiba

László professzor, a

társaság elnöke a

tájékoztatón hangsúlyozta:

fő céljuk, hogy megismertessék a

lakosságot a stroke tüneteivel,

hangsúlyozva, hogy azok észlelésekor

azonnal hívják a mentőket. A szakemberek

tapasztalataszerint ugyanis a betegek nincsenek

tisztába a stroke tüneteivel, szívesen

várnak, gondolván, hogy másnapra

kialusszák, nem is számítva arra, hogy

ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguk, hanem a

közvetlen környezetük és a

társadalom számára is.

A Társaság szeretné, hogy a

kampány hozzájáruljon a

Magyarországon egyre nagyobb teret

hódító Stroke

visszaszorításához, a

szélütést kísérő

szövődmények

csökkentéséhez, az azonnali orvosi

ellátáshoz különös

tekintettel az azonnali

vérrögoldásra. A stroke ugyanis

megelőzhető,

gyógyítható, ám csak akkor

várható gyógyulás, ha a

kezelést azonnal, legfeljebb három a

legújabb protokoll szerint négy és

fél órán belül elkezdik. Ez

feltételezi a mentőszolgálattal

való szoros együttműködést

is, hiszen a gyorsaság életet menthet.

A statisztikai adatok szerint a stroke

később jelentkezik, mint a

szívinfarktus. Utóbbit átlagosan

Magyarországon 58 évesen kapják

meg az emberek, ezzel szemben az agyi

érkatasztrófát 8-10 évvel

később - mondta a professzor, aki szerint,

ha a népesség öregszik, akkor

valószínűleg a Stroke-ok

száma is növekedni fog.

A Stroke ugyanakkor komoly szociális

problémát is jelent, hiszen a beteget

teljesen ledönti a lábáról,

aki ez által állandó

ápolásra szorul, ami nemcsak a

családnak, hanem magának a

társadalomnak is komoly terhet jelent. A

stroke-os betegek kórházi kezelése

közel háromszor annyiba kerül, mint

egy szívinfarktusosé.

A rák és a

szívbetegségek után a

stroke a harmadik leggyakrabban

halált okozó betegség

Európában, hiszen éves

viszonylatban 1, 4 millió

halálesetet regisztrálnak.

Magyarországon évente 30-40

ezer új eset fordul elő az

országban és 18 ezren halnak

meg szélütés

következtében Minden negyedik

beteg 60 év alatti, azaz a Stroke

sajnos nemcsak az idősek

betegsége, egyre inkább

sújtja a fiatalokat is. A

szélütött betegek

egyharmada egy hónapon belül

meghal, másik harmada

tartósan fogyatékos marad.

tényezők 6

pontban

1. Magas vérnyomás

(hypertonia)

Az érelmeszesedés, az

agyinfarktus és az

agyvérzés legfontosabb

kockázati tényezője

a magas vérnyomás. Magas

vérnyomás

betegségről akkor

beszélünk, ha

legalább három

alkalommal, nyugalmi állapotban

a vérnyomás 140/90 Hgmm

felett van. Ekkor további

vizsgálatokra, rendszeres

(általában a beteg

élete végéig

tartó) kezelésre

és ellenőrzésre van

szükség. A magas

vérnyomás betegség

gyakorisága a kor

előrehaladtával

növekszik. A

vérnyomás felső

értékének

(systoles) minden 10 Hgmm-rel

történő

csökkentése az agyi

érkatasztrófák

kockázatát 30%-al,

míg az alsó

értékének

(diastoles) 5-6 Hgmm-es

mérséklése 42%-al

csökkenti.

2. Magas vérzsírszint

(hyerlipidaemia)

A vér emelkedett koleszterin

és zsírtartalma valamint

az érelmeszesedés

és szívbetegségek

kapcsolata jól ismert. A

vérzsírok

összetevői az

összkoleszterin (káros:

LDL, védő HDL koleszterin)

és a triglicerid. Az

összkoleszterin szint 5 mmol/l

alatt normális. Az eddigi

vizsgálatok

valószínűsítik,

de egyértelműen nem

bizonyították a magas

vérzsírszint és az

agyinfarktus kapcsolatát. Az

viszont egyértelműen

bizonyított, hogy akik

koleszterin keletkezését

gátló gyógyszert

szednek, azokban csökken az

agyinfarktus gyakorisága.

A magas zsírszint oka lehet a

helytelen zsír dús

táplálkozás

és a szervezet fokozott

zsírtermelése. Míg

a helytelen

táplálkozás okozta

magas értékek

zsírszegény

étrenddel (hal,

zöldségek,

gyümölcsök

fogyasztása)

befolyásolhatók, addig a

fokozott zsírtermelés

megfelelő gátló

gyógyszerekkel rendezhető.

3. Cukorbetegség (diabetes

mellitus):

A cukorbetegség is az

agyinfarktus

kialakulásának

kockázati tényezője.

A cukorbetegekben felgyorsul, és

már fiatalabb korban is

kimutatható az

érelmeszesedés.

Cukorbetegségről akkor

beszélünk, ha az

éhgyomri vércukor

magasabb 6 mol/l-nél. Az

érelmeszesedés

esélyét növeli az

ún. „rejtett”

cukorbetegség is, ami

laboratóriumi

vizsgálatokkal,

cukorterhelési

próbával mutatható

ki. Megfelelő

diétával és

gyógyszeres kezeléssel a

kisérőbetegség

kialakulásának

kockázata

csökkenthető.

4. Dohányzás:

A dohányzás az

érelmeszesedés kiemelt

rizikófaktora. A

belélegzett

dohányfüstben több

száz mérgező anyag

van, amiből talán a

legfontosabb a nikotin, a

szénmonoxid és a

kátrány. Ennek

következtében

megváltozik a vér

összetétele, növekszik

a rög kialakulásának

veszélye, csökken a

védő (HDL) koleszterin

szintje. Ezen összetett

hatása miatt az erős

dohányzás (több mint

napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára

emeli az agyinfarktus

gyakoriságát. A

veszély nem csak a

dohányost, hanem a

passzív dohányzás

révén a

környezetét is

érinti. A

dohányzás

abbahagyásának nem csak

hosszú távú, hanem

azonnali jótékony

hatásai is vannak:

5. Elhízás:

Az elhízás, ami korunk

egyik népbetegsége,

javarészt a

mozgásszegény

életmód

következménye. Az

életkor

előrehaladtával egyre

gyakoribbá válik. Sok

esetben társul magas

vérnyomással,

cukorbetegséggel és magas

vérzsír

értékekkel. Az

érbetegségek

kialakulásának a

veszélyét elsősorban

a hasi elhízás fokozza. A

testsúly és az

elhízás

meghatározásához a

testtömeg indexet

használják, ami

egyszerűen

számolható ki: a

testsúly (kg) elosztva a

testmagasság (m)

négyzetével.

Normál értéke

20-25 között van.

Túlsúlyról 25-30

között,

elhízásról 30

felett beszélünk.

Kezelése elsősorban az

életmódbeli

változtatás, az energia

bevitel csökkentése

és a testmozgás

ésszerű

növelése.

6. Szívritmus zavar

(pitvar-brillatio):

Elsősorban 60 éves kor

felett jelentkező kockázati

tényező, melynek

hátterében gyakran a

szív ereinek meszesedése

áll. Míg 50-59

éves kor között

1,5%-ban, addig 80-89 éves kor

között 24%-ban fordul

elő. Ez hajlamosít a

szívben vérrög

kialakulására, ami az

agyi érbe kerülve

érelzáródást,

agyinfarktust okoz. Amennyiben valaki

szívritmus zavart tapasztal,

azonnal orvoshoz kell fordulnia

részben ennek okának

tisztázása,

részben a megfelelő

kezelés

beállítása miatt.

Az agyinfarktus

kivédésére

általában

véralvadás

gátló szedése

szükséges. EZ javasolt a 60

év feletti betegeknek, valamint

azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet

cukorbetegségük vagy magas

vérnyomás

betegségük van. A

megfelelően

beállított

kezeléssel az agyinfarktus

relatív kockázata 68%-al

csökkenthető.