2009.04.06. 14:36
Kampány az életért
<p>"Minden perc számít!" "Stroke – ne<br /> késlekedjen!" – nem véletlenül<br /> ezek a jelmondatai a kampánynak.</p>
A Magyar Stroke Társaság
április elsejétől országos
kampányt indított. A
kampánynyitó
sajtótájékoztatón Csiba
László professzor, a
társaság elnöke a
tájékoztatón hangsúlyozta:
fő céljuk, hogy megismertessék a
lakosságot a stroke tüneteivel,
hangsúlyozva, hogy azok észlelésekor
azonnal hívják a mentőket. A szakemberek
tapasztalataszerint ugyanis a betegek nincsenek
tisztába a stroke tüneteivel, szívesen
várnak, gondolván, hogy másnapra
kialusszák, nem is számítva arra, hogy
ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguk, hanem a
közvetlen környezetük és a
társadalom számára is.
A Társaság szeretné, hogy a
kampány hozzájáruljon a
Magyarországon egyre nagyobb teret
hódító Stroke
visszaszorításához, a
szélütést kísérő
szövődmények
csökkentéséhez, az azonnali orvosi
ellátáshoz különös
tekintettel az azonnali
vérrögoldásra. A stroke ugyanis
megelőzhető,
gyógyítható, ám csak akkor
várható gyógyulás, ha a
kezelést azonnal, legfeljebb három a
legújabb protokoll szerint négy és
fél órán belül elkezdik. Ez
feltételezi a mentőszolgálattal
való szoros együttműködést
is, hiszen a gyorsaság életet menthet.
A statisztikai adatok szerint a stroke
később jelentkezik, mint a
szívinfarktus. Utóbbit átlagosan
Magyarországon 58 évesen kapják
meg az emberek, ezzel szemben az agyi
érkatasztrófát 8-10 évvel
később - mondta a professzor, aki szerint,
ha a népesség öregszik, akkor
valószínűleg a Stroke-ok
száma is növekedni fog.
A Stroke ugyanakkor komoly szociális
problémát is jelent, hiszen a beteget
teljesen ledönti a lábáról,
aki ez által állandó
ápolásra szorul, ami nemcsak a
családnak, hanem magának a
társadalomnak is komoly terhet jelent. A
stroke-os betegek kórházi kezelése
közel háromszor annyiba kerül, mint
egy szívinfarktusosé.
Tények |
A rák és a
szívbetegségek után a
stroke a harmadik leggyakrabban
halált okozó betegség
Európában, hiszen éves
viszonylatban 1, 4 millió
halálesetet regisztrálnak.
Magyarországon évente 30-40
ezer új eset fordul elő az
országban és 18 ezren halnak
meg szélütés
következtében Minden negyedik
beteg 60 év alatti, azaz a Stroke
sajnos nemcsak az idősek
betegsége, egyre inkább
sújtja a fiatalokat is. A
szélütött betegek
egyharmada egy hónapon belül
meghal, másik harmada
tartósan fogyatékos marad.
Kockázati
tényezők 6
pontban
1. Magas vérnyomás
(hypertonia)
Az érelmeszesedés, az
agyinfarktus és az
agyvérzés legfontosabb
kockázati tényezője
a magas vérnyomás. Magas
vérnyomás
betegségről akkor
beszélünk, ha
legalább három
alkalommal, nyugalmi állapotban
a vérnyomás 140/90 Hgmm
felett van. Ekkor további
vizsgálatokra, rendszeres
(általában a beteg
élete végéig
tartó) kezelésre
és ellenőrzésre van
szükség. A magas
vérnyomás betegség
gyakorisága a kor
előrehaladtával
növekszik. A
vérnyomás felső
értékének
(systoles) minden 10 Hgmm-rel
történő
csökkentése az agyi
érkatasztrófák
kockázatát 30%-al,
míg az alsó
értékének
(diastoles) 5-6 Hgmm-es
mérséklése 42%-al
csökkenti.
2. Magas vérzsírszint
(hyerlipidaemia)
A vér emelkedett koleszterin
és zsírtartalma valamint
az érelmeszesedés
és szívbetegségek
kapcsolata jól ismert. A
vérzsírok
összetevői az
összkoleszterin (káros:
LDL, védő HDL koleszterin)
és a triglicerid. Az
összkoleszterin szint 5 mmol/l
alatt normális. Az eddigi
vizsgálatok
valószínűsítik,
de egyértelműen nem
bizonyították a magas
vérzsírszint és az
agyinfarktus kapcsolatát. Az
viszont egyértelműen
bizonyított, hogy akik
koleszterin keletkezését
gátló gyógyszert
szednek, azokban csökken az
agyinfarktus gyakorisága.
A magas zsírszint oka lehet a
helytelen zsír dús
táplálkozás
és a szervezet fokozott
zsírtermelése. Míg
a helytelen
táplálkozás okozta
magas értékek
zsírszegény
étrenddel (hal,
zöldségek,
gyümölcsök
fogyasztása)
befolyásolhatók, addig a
fokozott zsírtermelés
megfelelő gátló
gyógyszerekkel rendezhető.
3. Cukorbetegség (diabetes
mellitus):
A cukorbetegség is az
agyinfarktus
kialakulásának
kockázati tényezője.
A cukorbetegekben felgyorsul, és
már fiatalabb korban is
kimutatható az
érelmeszesedés.
Cukorbetegségről akkor
beszélünk, ha az
éhgyomri vércukor
magasabb 6 mol/l-nél. Az
érelmeszesedés
esélyét növeli az
ún. „rejtett”
cukorbetegség is, ami
laboratóriumi
vizsgálatokkal,
cukorterhelési
próbával mutatható
ki. Megfelelő
diétával és
gyógyszeres kezeléssel a
kisérőbetegség
kialakulásának
kockázata
csökkenthető.
4. Dohányzás:
A dohányzás az
érelmeszesedés kiemelt
rizikófaktora. A
belélegzett
dohányfüstben több
száz mérgező anyag
van, amiből talán a
legfontosabb a nikotin, a
szénmonoxid és a
kátrány. Ennek
következtében
megváltozik a vér
összetétele, növekszik
a rög kialakulásának
veszélye, csökken a
védő (HDL) koleszterin
szintje. Ezen összetett
hatása miatt az erős
dohányzás (több mint
napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára
emeli az agyinfarktus
gyakoriságát. A
veszély nem csak a
dohányost, hanem a
passzív dohányzás
révén a
környezetét is
érinti. A
dohányzás
abbahagyásának nem csak
hosszú távú, hanem
azonnali jótékony
hatásai is vannak:
5. Elhízás:
Az elhízás, ami korunk
egyik népbetegsége,
javarészt a
mozgásszegény
életmód
következménye. Az
életkor
előrehaladtával egyre
gyakoribbá válik. Sok
esetben társul magas
vérnyomással,
cukorbetegséggel és magas
vérzsír
értékekkel. Az
érbetegségek
kialakulásának a
veszélyét elsősorban
a hasi elhízás fokozza. A
testsúly és az
elhízás
meghatározásához a
testtömeg indexet
használják, ami
egyszerűen
számolható ki: a
testsúly (kg) elosztva a
testmagasság (m)
négyzetével.
Normál értéke
20-25 között van.
Túlsúlyról 25-30
között,
elhízásról 30
felett beszélünk.
Kezelése elsősorban az
életmódbeli
változtatás, az energia
bevitel csökkentése
és a testmozgás
ésszerű
növelése.
6. Szívritmus zavar
(pitvar-brillatio):
Elsősorban 60 éves kor
felett jelentkező kockázati
tényező, melynek
hátterében gyakran a
szív ereinek meszesedése
áll. Míg 50-59
éves kor között
1,5%-ban, addig 80-89 éves kor
között 24%-ban fordul
elő. Ez hajlamosít a
szívben vérrög
kialakulására, ami az
agyi érbe kerülve
érelzáródást,
agyinfarktust okoz. Amennyiben valaki
szívritmus zavart tapasztal,
azonnal orvoshoz kell fordulnia
részben ennek okának
tisztázása,
részben a megfelelő
kezelés
beállítása miatt.
Az agyinfarktus
kivédésére
általában
véralvadás
gátló szedése
szükséges. EZ javasolt a 60
év feletti betegeknek, valamint
azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet
cukorbetegségük vagy magas
vérnyomás
betegségük van. A
megfelelően
beállított
kezeléssel az agyinfarktus
relatív kockázata 68%-al
csökkenthető.