Lenne munka. De aki akar és tud, már dolgozik

„Létszámnövelésre főként a nagyobb vállalatok körében kerülhet sor, az álláskeresők ebben az időszakban leginkább az energia és közmű, a pénzügy és ingatlan, valamint az IT szektorokban számíthatnak élénk munkaerő keresletre – derül ki a felmérésből, amelyről portálunk beszámolt.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A legszélesebb körben Budapesten és Közép-Magyarországon várnak létszámbővülést, ugyanakkor Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon továbbra is jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. Az alföldi régiókban és a Nyugat-Dunántúlon az átlagnak megfelelő, minimális bővülést mutatnak az előrejelzések. 

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb felfutást az energia és közmű, ezt követően a pénzügy és ingatlan, valamint az IT szektorokban várják, de enyhe bővülésben a szállítmányozás, logisztika és autóipar, a fogyasztási javak és szolgáltatások szektorok is bíznak – áll a felmérésben.

Mire számítanak megyénkben? Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke megkeresésünkre elmondta: „a munkakeresők számára jobb feltételek adódnak majd, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplénben is érződik a munkaerő hiány. Nagyon sok cég és vállalat szeretne letelepedni itt, és szükségük lesz megfelelő munkaerőre. De minden nagyobb, a húzóágazatba tartozó tevékenységet folytat ó cég is munkaerő hiánnyal szembesül. Még a Bosch is, amelyik nemrég nagy fejlesztéseket jelentettek be – mondta az elnök. 

"Nem látok megtorpanást"

Ádám Imre szerint a megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalók, szinte száz százalékban már rendelkeznek munkahellyel. Akik maradnak, vagy nem tudnak, vagy nem akarnak elhelyezkedni. 

„A jó szakemberek már régen elhelyezkedtek, nem gondolom, hogy vannak tartalékok még a rendszerben” – hangsúlyozta Ádám Imre. 

Persze országon belül, Kelet- és Nyugat-Magyarország között is különbség van. Eddig a nyugati országrészbe csábították keletről a munkaerőt, ez nem fordult meg, de a fordítottjára is van példa – emelte ki az elnök. 

„Ennek rendeződésére nem sok esélyt látok. És még ott van a külföldi munkavállalás is. Vannak olyan szakmák, amelyekben a többszörösét lehet megkeresni az itthoni béreknek a határon túl, viszont az életszínvonallal járó költségek is jóval magasabbak” - mondta Ádám Imre. De még mindig vonzó a külföldi munkavállalás. „Bár tudom, hogy kormányzati szándék is van arra vonatkozóan, hogy a szakképzett munkaerőt hazacsábítsák, de ezt bérekkel, juttatásokkal és béren kívüli juttatásokkal lehetne orvosolni, minden szektort érintően”- mondta Ádám Imre, a VOSZ borsod-abaúj-zempléni szervezetének elnöke.

Ádám Imre szerint talán megoldást jelenthetne, ha határon túli magyarokat tudnának bevonzani a munkaerő piacra, „viszont az a tapasztalat, hogy jellemzően ők sem állnak meg hazánkban, hanem továbbmennek. Sajnos, a környező országokban is ilyen, vagy ennél magasabb bért tudnak biztosítani a munkavállalóknak. És ez rontja esélyeinket a munkaerő ide vonzásában. Ehhez most már kormányzati programra van szükség, ami folyamatban is van, ha jól tudom” – mondta az elnök. Majd kiemelte: „a pénz, a juttatások és a megfelelő munkakörülmények a legfontosabbak, ami mostanság kiegészült azzal, hogy élményt keresnek a munkavállalók, a munkahelyeken.

Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a témával kapcsolatban elmondta: „Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasága, bár rendkívül sok kihívással és nehézséggel néz szembe, de nem látok megtorpanást. Lehet, hogy a fejlődés nem lesz olyan dinamikus, mint a koronavírus-járvány előtt, vagy akár 2021-ben, de visszaeséssel nem számolunk. A vármegye meghatározó cégei, nagyon sok KKV gazdasági lendületét látom és ennek a vonzata, hogy a cégek többsége munkaerőt keres. Mi nagy vármegye vagyunk, gazdaságilag erősen eltérő területekkel, de összességében igaznak gondolom, hogy az itteni munkáltatók felvétellel számolnak. A munkaerő piac keresleti pozícióban van” – szögezte le Bihall Tamás. Kiemelte: vármegyénk két húzóágazata a vegyipar és a gépgyártás. Ezen a téren tevékenykedő cégek, munkaerőt keresnek, de például a szállítmányozás terén is a képzett sofőrökre van igény. 

Bihall Tamás szerint a viszonylag nagy elvándorlás is érezhető külföld és a főváros irányába. Az elnök úgy látja: „összességében vámegyénk felvételekkel számol a munkaerő piacon, hiszen itt is kereslet van a képzett, szakképzett munkaerő iránt. A kereslet és a kínálat pedig nem feltétlenül találkozik egymással. Megyénk sajátos helyzetben van, mert itt a legmagasabb az álláskeresők száma, ami potenciális tartaléknak tekinthető, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az a mintegy 40 ezer ember, akiről tudjuk, hogy állást keres, sokféle okból nehezen vihető be a munkaerőpiacra. Ezen dolgozni kell, melyben a kamarának is van feladata, a munkáltatóknak is, a vállalatoknak is, a kormányhivatalnak és a szabályokat is érdemes ehhez igazítani.”

Bihall Tamás fontosnak tartotta pontosítani a cikkünk elején idézett kutatással kapcsolatban. Míg a beszámoló szerint Észak-Magyarországon továbbra is jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak, tudni kell: a régió három vármegyét takar. Hevest, Nógrádot és Borsod-Abaúj-Zemplént eltérő gazdasági környezet jellemzi, és vármegyénkben az elbocsátás nem érezhető – mondta Bihall Tamás.