Az ünnepekben még bíznak

Az éttermekben és a szórakozóhelyeken kötelező maszkviselés után Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke még úgy nyilatkozott: ennek a kötelezettségnek a bevezetése még mindig sokkal jobb, mintha bezárnák a helyeket. Óvatos derűlátása másnapra megváltozott, miután Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a koronavírus-járvány megfékezése érdekében szerdától nemcsak az éttermeket kell bezárni, de a szállodák is csak üzleti célból utazó vendégeket fogadhatnak. A szállodaipar bevételkiesésének pótlására a kormányfő kompenzációt ígért, amely szerint a bezárás utáni első 30 napban a november 8-ig történt foglalások összegét, illetve azok nyolcvan százalékát az állam megtéríti, amennyiben nem bocsátanak el munkavállalókat.

A vendégkör szűkítése és vendéglátóhelyek bezárása rossz helyzetben érte az ágazatot, ami a tavaszi pandémiás időszak óta nem tudott újra megerősödni. A járványhelyzetben a vendégek elfordultak a szállodáktól. Az ágazat bevétele egy év távlatában a felére apadt, és bár a túlélésben nagy szerepet játszott a nyáron megnövekedett belföldi vendégforgalom, a külföldi vendégek költéseit nem tudta pótolni.

A most még engedélyezett üzleti turizmus viszont annyira elenyésző bevételforrást jelent, hogy arra nem lehet gazdasági tervet építeni.

A szállásadók és a vendéglátók problémáit számos kormányzati fórumon jelezte a szövetség, tudtuk meg Flesch Tamástól, aki az ágazat foglalkoztatási nehézségeit külön is kiemelte. Mint mondta, számításaik szerint a szállodaipar az alkalmazottak 45-50 százalékát nem tudta megtartani ebben az évben. A még kitartó, elhivatott szakemberek megmentésére gyors és egyszerű megol­dásként a járulékelengedést és a csökkentett munkaidő ismételt bevezetését javasolják. Az elnök szerint ezzel kaphatna esélyt az ágazat, hogy meg tudja őrizni a megfele­lően képzett munkaerő java részét a tavaszi újrainduláshoz. Szükségesnek látná ugyanakkor, hogy a kormányzat a kötelező szállodabezárás ellentételezéseként felkínált térítés megállapításakor ne a jelenlegi, a járványhelyzet miatt egyébként is alacsony foglaltságot vegye figye­lembe, hanem az egy évvel ezelőtti adatokkal számol­janak.

A járvány első hullámában a személyzet megtartására koncentráltak a hotelek, amelyek jó része erre el is költötte a tartalékait. A második hullámban ezért érdemi kormányzati intézkedések szükségesek, hogy a jövő év január-februári holtszezont át lehessen vészel­ni – mondta Bágyi Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi és vendéglátóipari osztályának elnöke. A jelenlegi helyzetben a karácsonyi és szilveszteri foglalások magas száma bizakodásra ad okot, bár – ahogy fogalmazott – inkább utolsó lehetőség, hogy érdemi bevételt érjenek el a szállás­helyek. A járvány alakulása azonban átírhatja a várakozá­sokat, ezért válság­stábot állí­tottak fel, amely olyan kérdésekkel foglalkozik majd többek között, mint a szakképzett munkaerő megtartásának lehetőségei és az üzemeltetési költségek minimalizálása, továbbá javaslatot tesznek egyfajta kártérítési rendszer kialakítására, amely az ágazati szereplőket segítené.