Nagy a baj, ha az embernek már bemenni sincs kedve a munkahelyére!

A Magyar Gallup Intézet - amely társadalomkutatással foglalkozik –, már a kilencvenes évek óta készít felméréseket a dolgozók és a munkahelyeik viszonyáról. Idei beszámolójuk különösen lesújtó: az emberek 80 százaléka nem élvezi, vagy egyenesen utálja munkahelyét, és rekordot döntött azoknak a száma is, akiknek stresszforrást jelent a munka. Továbbá a felmérés szerint a dolgozóknak csak a töredéke vallja azt, hogy kényelmesen meg tud élni a fizetéséből. 

Szakmailag is fejlődhet 

A magyar munkavállalók 21 százaléka elkötelezett a munkája, munkahelye iránt. Bár a ráta alacsonynak tűnhet, az alig marad el a globális átlagtól (23 százalék), és jóval meghaladja az európai mutatót (13 százalék) – olvasható a portfolio.hu cikkében, amely a Gallup-jelentést elemezte. A szerte a világból mintegy 160 ezer munkavállaló véleményét tükröző jelentés szerint akkor válik egy munkavállaló elkötelezetté, ha az alapvető igényeit teljesítik munkahelyén, és egyben lehetősége van arra, hogy tevőlegesen hozzájáruljon cége eredményeihez, amit a munkáltatója elismer. 

Van aki attól stresszel, mert nem talál megfelelő munkát 

A munkahelyi stressz nemcsak azért jellemezheti a munkavállalókat, mert úgy érzik, hogy nem becsülik meg őket anyagilag és erkölcsileg sem. Van akinek az okoz gondot, hogy egyensúlyt teremtsen a munka és a család világa között. Hogy minden „fronton” jól teljesítsen. Ebbe a szegmensbe főként a kisgyermekes anyák tartoznak. Szőllősi Andrea tréner, andragógus, szociálpolitikus tipikus munkaerőpiaci tanácsadóként dolgozott egyebek mellett a miskolci Foglalkoztatási Paktum projekt szakmai csapatában. A munkába visszatérni kívánó kisgyermekes édesanyáknak segít, hogy olyan munkahelyet találjon számukra, amely a legmegfelelőbb az élethelyzetükhöz és végzettségükhöz mérten – mondta Szőllősi Andrea. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezeknek a nőknek még mindig nagyon nehéz a helyzete Magyarországon. Négy éve foglalkozik GYED-ről, GYES-ről visszatérő szülőkkel, akiknek 80 százaléka édesanya középfokú vagy felsőfokú végzettséggel. Haladó szemléletűek, de van elakadásuk, hiszen több évig, akár egymás után több gyerekkel otthon voltak és a munkaerőpiaci tendenciákat nem követték – emelte ki a tanácsadó. 

Szinte elölről kell kezdeni mindent 

Ezek az anyák vagy apák többnyire nem tudnak visszatérni előző munkahelyükre különböző okok miatt, sokszor azért, mert a munkaidő beosztás nem megfelelő kisgyermek nevelése mellett. A bölcsődei, óvodai nyitva tartáshoz alkalmazkodni kell, hozni-vinni a gyerekeket, amelynek megszervezése a család más tagjaival, vagyis a segítség nem minden esetben megoldható (például egyedülálló szülő, távol élő nagyszülő). Így többnyire 4-6 órás vagy rugalmas munkaidőt szeretnének, amelyben nem gond az otthoni munkavégzés sem, ha éppen beteg a lurkó, tehát a főnökük megértő ebben a kérdésben. Hiszen a lényeg az, hogy a kitűzött cél teljesüljön. De ez például a kereskedelemben vagy a vendéglátóiparban nem kivitelezhető. Vannak már Miskolcon olyan cégek, amelyeknél ez jól működik, figyelembe veszik az egyedi igényeket. De még mindig sok a tennivaló, rengeteg érzékenyítő előadás és tréning után is. Budapesten és agglomerációjában a helyzet már valamivel kedvezőbb e téren, vannak jó példák – vélekedett a tanácsadó.