Locsolóversek: eredetileg Krisztus feltámadásáról szóltak

A locsolóversek írott emlékei a 18. századig vezethetők biztosan vissza – mondta elöljáróban Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum tudományos titkára. – eredete a kollégiumi protestáns diákköltészetre vezethető vissza. Eredeti formájukban ezek húsvéti ünnepi köszöntő versek, amelyeket a diákok a középiskolai tanulmányaik részeként írtak, mivel akkor még tanultak versírást. A köszöntő versekkel jártak húsvétkor és más ünnepekkor is a kollégium diákjai a tanáraikhoz, saját és más családokhoz,  jeles személyekhez. A versek  kéziratos énekes könyvekben maradtak fenn. Annak idején ezeket másolták, és szájról szájra terjedtek a diákság körében. Ezekből alakultak ki aztán a 19. század folyamán a locsolóversek, amelyeket locsolkodás alkalmára költöttek. 

Profánná vált

– Hozzá kell tenni, hogy a locsolóversek, épp a köszöntővers eredetük miatt, eredetileg az ünnep vallásos lényegére mutattak rá. Tehát Krisztus feltámadásáról szóltak, és a Krisztus feltámadás miatt érzett ujjongó örömről, a tavaszi újjászületésről. A lányok meglocsolása csak később került bele, aztán a 20. századra ezek többsége teljesen profánná vált, sőt már megjelentek a kétértelmű, kicsit obszcén szövegű locsolóversek is. Ez a locsolkodás hagyományának megkopását, eltűnését, átalakulását jelzi számunkra – fogalmazott Tóth Arnold.