Különleges divatbemutató népi motívumokkal

A tematikus napon Budapesten, a Pesti Vigadóban Bartók születésnapjára is emlékezve a „Tiszta forrásból” hagyományos motívumrendszerből építkező művészek produkcióiból válogattak a szervezők. Ennek jegyében szerveztek kerekasztal-beszélgetést Vidák Anna tervező, Tamás Ildikó MTA kutató, divatantropológus, és Tóth Péter zeneszerző részvételével. Bumberák Maja interaktív szakmai műhelyében az élőszavas mesemondás alapjait, azok pedagógiai módszereit ismerhették meg az érdeklődők. A szakmai program részeként, rendhagyó, élő zenével kísért divatbemutatón mutatták be munkáikat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasai, a kecskeméti Vidák Anna, illetve két borsodi népművész, Kiss Gabriella és Barsi Csaba.

Átlátja a rendszereket

Kiss Gabriella a Népművészet Ifjú Mestere, miskolci ékszerkészítő. Népi iparművészként jól ismeri a Kárpát-medence ékszer-, valamint hagyományos gyöngykultúráját, ebből kifolyólag nem áll messze tőle, hogy a népi mintakincset újra értelmezve a népi értékeken alapuló modern, ma is viselhető ékszereket, kiegészítőket készítsen.

A népművészet táncosként ragadta meg, aztán mikor a kicsit kopott színtelen viseletükhöz ékszereket kezdtek készíteni, akkor talált rá a gyöngyfűzésre, és ott is ragadt – kezdte történetét Kiss Gabriella. Ez az 1990-es években kezdődött, azóta gyűjti, keresi a hagyományos mintákat, múzeumokban, archív fotókról, de modern ékszereket is szívesen készít – mondta a népművész. Kalotaszegre táncosként ment először, de az ott látott gyöngyből készült szépségek teljesen rabul ejtették. Ezen a tájegységen több technikát is használnak a ruhák, ékszerek díszítésére, így szakmailag is izgalmas számára – emelte ki Gabriella. A magyar nyelvterület egyetlen tájegysége sem használja ilyen mennyiségben a gyöngyöt, ezért is esett Kalotaszegre a választás.

Gabriella szakmája hidrogeológus mérnök. Kiderült, ez ez nem is esik távol a gyöngyfűzéstől, mert ugyanúgy rendszerben kell gondolkozni. Sok mérnök választ művészeti tevékenységet hobbiként – jegyezte meg. Egy mérnök megtanul rajzot olvasni, átlátni a rendszereket. Egy ékszer rajza hasonlóan összetett mintákból áll. Ezek olvasása első pillanattól nem okozott nehézséget számára.

A viseletekhez tartás kell

A Magyar művészeti Akadémia minden évben kiírja a 3 éves művészeti Ösztöndíj pályázatát. Ezt nyerte el 2019-ben és 2022 őszén záródott a program. A 3 év alatt végzett művészeti munkák bemutatója volt a napokban a Pesti Vigadóban. A 3 év alatt azt vállalta, hogy közel 40 kalotaszegi falu ékszereit összegyűjti fotókon, katalogizálja és előbb-utóbb rekonstruálja is, hogy az utókornak fennmaradjon ez a mintakincs – hangoztatta Gabriella. A gyűjtőmunka elkészült, szeretne egy kiadványt megjelentetni, melyben láthatóak a gyűjtött ékszerek, illetve azok elkészítési módjai. A tematikus nap a 2022-ben végzett népművész ösztöndíjasok bemutatkozó napja volt. Nyilvánosan így egészében most volt lehetőség először bemutatni a 3 év alatt végzett munkát az érdeklődőknek, így ez egy nagyon örömteli esemény volt számukra. A Vigadó épülete pedig egy csodálatos háttér volt a rendhagyó divatbemutatónak – tette hozzá a népművész. A modelljeinek egyike a lánya volt, két táncos társával, akik tanítványai a "Fügedi gyöngytyúkok" gyöngyfűző szakkörben, mellettük kecskeméti táncos lányok viselték a modern ékszereit, illetve ösztöndíjas csoporttársa Navratil Andrea kontyolt menyecske ruhában énekelt egy menyasszonykísérőt. Fontos volt számára, hogy táncosok mutassák be a viseleteket, hiszen ezen öltözékek viseléséhez megfelelő tartás kell – vélekedett Gabriella.

A pitykének több száz fajtája van

Barsi Csaba kisgyőri népművész, néptáncos. 2015-től folytat kutatást, amely egy elfelejtett státuszszimbólum, a pitykegombok vizsgálatára irányul. A pitykegomb, de sokszor csak pitykének nevezik (pedig pityke lehet más is, nem csak gomb) nem csak férfi öltözeteken jelenik meg, hanem nőin is. A mai használata inkább a férfi ruhadarabokon jellemző. A 9-10. századtól beszélhetünk olyan típusú füles, üreges, fém gombokról, amelyek nagyon hasonlítanak a ma is pitykének nevezettekhez. Főleg a 19. századi öltözetekkel foglalkozik, de sem a huszadik századból valót, sem a 19. századtól korábbiakat nem veti meg – mondta Barsi Csaba. 

A népművész hozzáfűzte, hogy Atillán, dolmányon, mádlin, pruszlikon, mentén, lajbin is megtalálhatóak voltak a pitykék. A pruszlik, a mente lehet női is, sőt női kisbundákon is vannak pitykék. Alapjaiban ez a gomb típus csak egyszerűen elterjedt a tartóssága miatt, és csak később lett státuszszimbólum, mikor nemesfémből, komoly ötvösremekekként készítették őket. A 16-17. századtól a különböző ábrázolásokon láthatjuk a hangsúlyos, díszként funkcionáló gombsorokat, amelyek méretesek, díszesek voltak. Azok a gombok, amelyeket ő vizsgál nagyjából 100-150 évesek. Az ezüst, és hasonlóan díszes gombok nem csak a magyaroknál voltak divatosak a 19. században, hanem az egész világon. Azonban pitykének csak a magyarok nevezik – tudatta a népművész.

Egyre többet tudott róla

Harminc évig néptánc tanulásával, tanításával foglalkozott, ott a fiúk többször használtak pitykés mellényt, innen indult kezdetben az érdeklődés. Gyerekkora óta szerette a pásztorkultúrát és a pásztorok máig viselik a pitykés lajbikat. Egy olyan tény indította el a kutatást, hogy egy pitykegomb típusról meg akart tudni mindent, amit lehet. Nem talált hozzá szakirodalmat és nem kapott válaszokat a környezetétől sem. Sok olyan emberrel találkozott, akik mind tudtak egy kicsit ezekről a tárgyakról, de nem sokat. Aztán vizsgált pitykéket közgyűjteményekben. Nézte a festményeken, rézkarcokon, régi fotókon, viseleteken és egyre jobban tisztult a kép – mesélte Csaba. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíját kapta meg arra, hogy ezt a kutatást kiteljesíthesse. Az egyedi divatbemutató azt a célt szolgálta, hogy eredményeit megmutathassa két ösztöndíjas társával együtt.

Harminc férfi a színpadon

Jól sikerült a rendezvény, sokan érdeklődtek iránta. A téma népszerűsítésének jó lehetőségét adta. Izgalmas, érdekes feladat volt – vélekedett a népművész. A rendezvény abban is rendhagyó volt számára, hogy a saját bemutatóját úgy rendezhette, hogy azokat az embereket hívhatta meg - 30 férfit - , akikkel a kutatása során találkozott. Megkérte őket, hogy saját öltözetüket viseljék, és saját karakterüket mutassák meg – emelte ki Csaba. Az volt a feladat, hogy több szempontból csoportokba rendezze őket, és közben beszéljen a pitykés öltözeteikről, csak úgy mint egy valódi divatbemutatón a tervező.