Mária örökölte Szent István országát

 Államalapító Szent István királyunknak köszönhetjük, hogy Mária országaként tekinthetünk Magyarországra. A miskolci Nagyboldogasszony minorita templomban jártunk, amelyet az augusztus 20-hoz legközelebb eső nagy Mária-ünnepről, Nagy­boldog­asszony napjáról, azaz Mária mennybevételéről neveztek el. A helyi közösség számára a vasárnapi templombúcsú készítette elő idén is a nemzeti ünnepet.

Felajánlotta neki a koronát

– I. István magyar király érdemei megkerülhetetlenek a kereszténység elterjedése szempontjából hazánkban, ezért tiszteljük szentként. Felismerte, hogy abban a korban, amikor élt, az a legjobb Magyarországnak, ha keresztény hitre tér. Rendeleteivel ő tette le a római kereszténység alapjait, és a templomépítéseket is finanszírozta – mondta Szalkai Z. József atya, minorita szerzetes, a miskolci Nagyboldogasszony minorita templom plébánosa. – A fiának, Szent Imre hercegnek írt intelmeiből kiderül, hogy Szent Istvánnak őszinte keresztény hite volt. Egy vadászat alkalmával aztán meghalt a fia, és trónörökös nélkül maradt a Magyar Királyság. Így Szent István nem látott más utat, mint hogy a Boldogságos Szűz Máriára bízza az országot, és fölajánlotta neki a Szent Koronát. Azóta, ezer éve Magyarország Mária országa. Ez egy nagyon ősi, de élő, eleven motívum a katolikus emberek lelkében, amivel manapság is találkozunk.

A legfőbb közbenjárónk

Napjainkban egyre népszerűbbek a zarándokutak, nem csak a vallásos emberek körében. Közép-Kelet-Európa legnagyobb zarándokútja a Mária-út.

– A mai napig énekeljük a szentmiséken a Boldogasszony Anyánk című imádságot, amely régen az ország himnusza volt. Számos katolikus ország számára fontos a Szűzanya személye. Viszont Szent István magyar király volt az első, aki a Boldogságos Szűznek ajánlotta föl az országát. Ez egy olyan biztos pont, amihez a mai ember is vissza tud nyúlni. Felfogható egyfajta szakrális védelemnek is hazánkra nézve. A katolikusok közül nagyon sokan szeretik a Szűzanyával ápolni a kapcsolatot. Kérik a közbenjárását az életükhöz. Többek között a rózsafüzér-imádság által, amely Krisztus és Mária életének eseményeit eleveníti fel. A Mária-kegyhelyek és a hozzájuk kapcsolódó zarándok­utak is segítenek elmélyedni Szűz Mária példájában. Olyan, mintha ezeken Mária velünk együtt haladna – magyarázta az atya.

Életével példát mutat

Idén a templombúcsúról és augusztus 20-ról is ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg. 

Nagyobb búcsúra az épület felújítása miatt most nem nyílt lehetőség.

– Augusztus 20-án mindig ünnepi szentmisét szoktunk tartani. A nemzeti ünnepen azokon a plébániákon van igazán nagy ünnepség és templombúcsú, amelyeket Szent Istvánról neveztek el. Miskolcon a selyemréti Szent István-templom és a diósgyőr-vasgyári Szent István-templom ilyen, amelyeknek államalapító királyunk a védőszentje. Számunkra az egy héttel korábbi Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e a hangsúlyosabb ünnep. Templomunk építője, illetve minorita elődeink a szívünkre helyezték a Boldogságos Szűz Máriának az életéből azt a momentumot, amikor fölvette őt Isten a mennyországba. Ez híveink számára is útjelző, hogy mi is ebbe az irányba szeretnénk haladni – számolt be a plébános.

(A borítóképen: Szalkai Z. József: „A mai napig énekeljük a szentmiséken a Boldogasszony Anyánk című imádságot, amely régen az ország himnusza volt” | Fotó: Ádám János)