Új nádiposzátafaj jött a Bükkbe

A vizes élőhelyek és azon belül is a nádasok madárvilága különösen veszélyeztetett helyzetbe került az elmúlt években. A természetvédelmi szakemberek mindent megtesznek az ezeken a területeken élő állatfajok megőrzésére, visszatelepítésére. Az egyik ilyen sikertörténet a csinos és kellemes hangú nádiposzátafaj, a fülemülesitke, röviden sitke felbukkanása a Bükk régióiban.

A Sályi-tóhoz költözött

A különleges, védett madárfaj elterjedési területe Északnyugat-Afrikától a Mediterráneumon keresztül Ukrajnáig, illetve Nyugat-Törökországig húzódik. Hazai állománya 2500-3000 párra tehető – írja portálján a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

A fülemülestike számára a Bükk hegységben a legalkalmasabb élőhely a Bükkalja mocsári növényzettel legalább részben borított, nagyobb állóvizei. Emiatt a Sályi-tónál tartották legvalószínűbbnek a verébtől kisebb, barnás tollazatú, mocsárlakó énekesmadár első észlelését. A 23 hektáros, sekélyvízű tó északi végében több éve érintetlen nádas található. Hosszú várakozás után a nemzeti park természetvédelmi területfelügyelője ez év április 6-án meghallotta egy hím hangját, amelyet április 15-én tudott megfigyelni. Egyébként a faj kiszűrése a hímek éneke alapján nem okoz nehézséget, mivel van egy jellegzetes rész az általuk előadott füttykoncertben, ami a fülemüle kezdőstrófájára emlékeztet. Ezzel szemben a sitke vizuális észlelése már nem olyan nem könnyű, ugyanis rejtett életmódot folytat. Előszeretettel bujkál alacsonyan, sokszor csak néhány centiméterre a vízfelszín felett. Valószínű, hogy mostantól a helyi fészkelő fauna tagjának tekinthető. A tél, majd a tavasz országosan is rendkívül száraz volt, ennek következtében a kiszáradó alföldi fészkelőhelyek arra „kényszerítették” a faj egyedeit, hogy korábban nem lakott nádasokban is megjelenjenek.