Itt szaporodtak először

Az agámák kedvelt állatok a hüllőtartók körében. Némelyik alfajukkal, mint például a szakállas agáma, a kezdők is elboldogulnak. Viszont a varangyfejű agáma (latin nevén Phrynocephalus mystaceus galli) már a legalább többéves gyakorlattal rendelkező, haladó terraristák számára lehet ideális választás. Hazánkban először egy miskolci tenyésztőnek, Kőműves Dániel Péternek sikerült fogságban szaporodásra bírnia az Oroszországban őshonos, különleges tulajdonságokkal rendelkező, sivatagi hüllőt.

Télen kelt ki az első

– Amikor elkezdtem az állattal foglalkozni, még nem tudtam, hogy Magyarországon korábban senkinek nem sikerült a varangyfejű agáma tenyésztése. Egyszerűn csak megtetszett, és szerettem volna tartani, ezért külföldről hozattam néhány példányt – mondta Kőműves Dániel Péter. – Aztán, ahogy idősödtek, megtudtam, hogyan lehet az ivarukat megállapítani. Utána merült fel, hogy esetleg megpróbálhatnám tenyészteni is. Egy teljes évig kísérleteztem, mire meg tudtam oldani, hogy ne száradjanak ki a tojások. Ősztől tavaszig történik a párzás, és a kicsik 50 nap után kelnek ki a tojásokból. Nálam karácsonyi ajándékként, december 26-án tették le az első tojást, ami aztán kikelt.

A gyakorlottabb hüllőtartók érdekes külseje és aktivitása miatt kedvelik az állatot.

– A varangyfejű agámák különlegessége, hogy amikor párásítani szeretnék magukat, vagy feszültek, akkor a fejük két oldalán rózsaszín lebenyeket eresztenek ki, amivel egy kis sárkányra emlékeztetnek. A kaméleonéra hajazó farkukkal pedig bár kapaszkodni nem tudnak, de ostorszerű mozgásra képesek, ami dominanciajelzés. Testfelépítésük és jellegzetes, rezgő mozgásuk segíti őket abban, hogy rendkívül gyorsan beássák magukat éjszakára a homokba. Jellemző rájuk, hogy megfelelő tartási körülmények mellett napközben is aktívak, ezért nehéz megfogni és kézhez szoktatni őket, de nem lehetetlen. Inkább gyönyörködni tudunk bennük – ismertette a tenyésztő.

A homokos környezet és a meleg elengedhetetlen az agáma számára.

– A szóban forgó hüllők sivatagos környezetben érzik jól magukat. Az idegen nyelvű leírások szerint, akár tíz évig is elélnek. Egy 150 centiméter hosszú, 50 centi széles és magas szellőzőráccsal ellátott, fedett terráriumot szerezzen be a leendő gazdi! Ebben legalább 15 centiméter mély homokréteget és egy fedett búvóhelyet szükséges kialakítani. A homokot 6-7 havonta elegendő teljesen lecserélni. A napozó alatt 45 fokos hőmérsékletet kell nekik biztosítani az UV- és fűtőlámpával, de nem fűtőkábellel vagy -lappal, ami nem ajánlott. A terrárium többi területén, pedig nappal 28-30 fokot, éjszaka legalább 20-24-et alakítsunk ki! A telet így ébren vészelik át. A faj képviselői rovarevők, a fekete eleséget részesítik előnyben, amelynek a hangyák is részei, de lisztkukacot is szívesen fogyasztanak. Kétnaponta elegendő őket etetni, étrendjüket érdemes vitaminporral kiegészíteni. A minimális nedvességet, amire szükségük van, heti egy-két fürdetéssel lehet pótolni. Vizes tálkát nem érdemes nekik betenni, mert bekotorják homokkal – magyarázta a szakember.

(A borítóképen: Családi fotó is készült az agámákról)