Május előtti kerti munkák

Telnek a napok, és mire kettőt pislantottunk, máris az utolsó napjait éljük az áprilisnak. Ami hűvösebbre sikerült, ahogy az előző hetek is nagyjából, mint azt szerették volna a kiskerttulajdonosok.

Gazolás, ültetés

Valójában, noha nem volt túl meleg a levegő, így fölösleges volt aggódva pislantani a zöldellő kiskertre, hiszen éjjel sem esett 3-4 fok alá a hőmérséklet, ez pedig már nem árt a kis újhagymaszálaknak, vagy a már esetleg megjelenő zöldborsónak sem. Bár volt olyan olvasónk, aki arról számolt be nekünk, hogy a kibújt hüvelyeseket befőttesüveg alá tette inkább a biztonság kedvéért, valójában enélkül sem szenvedtek kárt a korai vetések sem.

Az időjárás most a normál tavasznak megfelelő, csupán az elmúlt évek alatt szoktunk el tőle. Az viszont tény, hogy idén is kaptunk még áprilisi telet: visszajött a fagy, ami ismét „rendet vágott” a kajszivirágzásban például, de a veteményesekben nagy kárt nem okozott.

Az időjárás azonban a gyomnak, a kár- és kórokozóknak is kedvez. Így csak azok nincsenek túl az első fűvágáson, akik még nem akarták berántani a fűnyírót. A közösségi oldalakon egyre többen mutogatják a földekbe fúrt lyukakat, a nyomokat a veteményesben, s teszik fel a kérdést: milyen élőlény telepedett meg vajon náluk? Megjelentek a csigák, beindult a vakond, ahogy a gombás betegségek is. De az őszibarack betegsége, a tafrina is ilyenkor indítja első támadását a megjelenő levelek és friss hajtások ellen, így ezt is ellenőrizzük!

Ha tehát még nem tettük, akkor kezdjük el irtani a gazt, mielőtt még túlburjánzik és komolyan meggyűlik vele a bajunk. Forgassuk sűrűn a kapát a saját és a talaj érdekében is. Lehet csapdát állítani a csupasz csigáknak, és védekezni a gombás betegségek ellen, mielőtt komoly bajt hoznának a fáinkra vagy az idei termésre. De nézzük meg, milyen egyéb aktuális tennivalók várnak még ránk. Vethetjük még például a káposztaféléket, a bimbóskelt, a karalábét, a kaprot, a spenótot, a nyári retket, a kukoricát, a babot, a dinnyét. Ha kell, öntözzük a fejes salátát, a spenótot és a zöldborsót. A borsó mellé, ha eléri a 10-15 centis magasságot, szúrjunk botot, ágat, hogy tudjon mire kúszni.

Ha a korai burgonya hajtásai elérték a 10-15 cm-t, kezdhetjük a feltöltögetést. Ritkítsuk a sárgarépát, ha túl sűrűn bújt volna ki, de osszuk szét a túlságosan besűrűsödött metélőhagymát, majoránnát, mentát, lestyánt is. Kötözzük fel a málnát és ritkítsuk a sarjakat. Kiültethetők már a liliomhagymák is, vethetjük az egynyári virágok közül például a körömvirágot, pillangóvirágot, ködvirágot. Előnevelhetjük a mályvarózsát, őszirózsát, jégvirágot, csodatölcsért, sarkantyúkát. A virágosoknál már hatalmas a választék az egynyári és az évelő növényekből, ezek kiválasztásánál nem árt figyelni arra, hogy melyiknek milyen a fényigénye, és aszerint ültetni, illetve érdemes betartani az aranyszabályt: a kevesebb néha több.

(A borítóképen: Már a fűnyírás sem igen halogatható)