Újra működik a Vöröskő-forrás

A nagy csapadékmennyiség működésbe hozta nemrég a Bükk hegység nyugati felén található időszakosan lövellő Vöröskői-alsó-forrást. Ritka, hogy a forrás télen is aktív – írta múlt héten a hír kapcsán a Lillafüred Online –, hiszen a karsztvíz emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben, így általában a hóolvadást követően, a tavaszi hónapokban tör fel.

Csökkent a magassága

A látványos természetes szökőkútról videót is megosztott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a csatornáján. Leírásuk szerint a forrás ember nagyságú vízsugarát egy közel ötven évvel ezelőtti tereprendezésnek köszönheti. Ekkor a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő vizet egyetlen felfelé törő nyílásba vezették, így létrehozva a jellemzően évi két-három hónapon át látható, akár másfél méteres magasságot is elérő vízsugarat.

Az időszakosan aktív karszt­forrás a hegység Heves megyei oldalán, Felsőtárkány közelében található. A Vöröskői-alsó-forrás tipikusan a hóolvadást követő időszakban aktív, miután a téli hó több hét alatt feltöltötte a forrás alatti barlangrendszert. Jellemzően tavasz közepén tör felszínre a víz, illetve amikor nagyobb mennyiségű csapadék hull. Általában április végére kiapad, június végétől pedig már egyáltalán nem szokott vizet adni, teljesen kiszárad. Vize egyébként hideg, iható karsztvíz.

Több időszakos forrás is működik a környéken. A gejzírszerű Vöröskői-alsó-forrástól nem messze van a Vöröskői-felső-forrás, illetve a környező völgyekben megtalálható még a Fekete-len-forrás és a szintén látványos, a 40 méter magas sziklafal tövéből előtörő Imó-kő-forrás is. Ezek mindegyike a Bükk-fennsík résüregrendszerének vízzel történő feltöltődése, azaz a bükki karsztvízszint jelentős megemelkedésének hatására kezdik meg működésüket.

A Vöröskői-alsó-forrás nyílása ez évek során a BNPI szerint (valószínűleg rongálás miatt) kicsorbult, ezért napjainkban kissé oldalirányba lövell ki belőle a víz. A mészkőből és betonból kialakított építmény egyébként több helyen is ereszt már, csökkentve a fő nyílás víznyomását, ezzel a vízsugár magasságát is.

(A boritóképen: Archív fotónkon a gejzírként feltört forrás)