Nem törvényszerűség, hogy lemaradjon a baba

Nemcsak a célt, de az odavezető utat és eszközöket is megmutatják a szülőnek. Korai fejlesztésről 0 és 6 éves kor között beszélhetünk, de a hároméves életkor vízválasztó. A három éven túli gyermekek csak akkor maradhatnak a korai fejlesztésben, ha nem mehetnek óvodába. Vagyis valamilyen képességükben elmaradás van, vagy nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, és erről szakértői véleménnyel rendelkeznek – mondta Lőrincz Judit, a Kamilla Korai Fejlesztőközpont szakmai vezetője. A központ a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat miskolci tagintézménye, mely gyógypedagógia tanácsadással, korai fejlesztéssel, terápiával és gondozással foglalkozik.

Nem kell hónapokat várni

Jelenleg több mint 300 kis gyermekkel foglalkoznak a központban. A feladatuk, hogy megállapítsák, valóban van-e olyan eltérés a gyermeknél, mely terápiára szorul, illetve segíteni abban, hogy a nyelvi vagy mozgásfejlődés előremozduljon. Az első néhány találkozás után javaslatot tesznek arra, hogy milyen módon folytatódjon a további ellátás – mondta a gyógypedagógus. Hároméves korban nagy részük elkerül óvodába vagy speciális nevelési intézménybe. Öt- és hatéves kor között már csak azok a gyermekek maradnak a korai fejlesztésben, akik súlyosan-halmozottan fogyatékosak, úgynevezett magas gondozási szükségletűek. Náluk sok területen, a kommunikációban, mozgásfejlődésben és intellektuális képességekben is jelentős lemaradás van – hangsúlyozta a szakember.

Az a 18 hónapos kor alatti kisgyermek, akinek szülei rendelkeznek szakorvosi véleménnyel és terápiás javaslattal, azonnal korai fejlesztésbe kerülnek. Ez jó tulajdonsága az új rugalmasabb szakszolgálati rendszernek – avatott be a szakmai vezető.

Behozható fejlődés

Két fő csoportja van a gyógypedagógiai gondozást igénylő gyermekeknek. Az egyik az, amelyben valamilyen elmaradást mutat valamilyen képességterületen, például a kicsi nem fordul úgy vagy nem mászik, esetleg nem áll fel időben. Vagy elmúlt már egyéves és nem indul be a járás, illetve még dobálja a játékokat, és nincs célirányos játéktevékenység.

A probléma megelőzése

Ami szintén gyakran előfordul, hogy betölti a gyermek a két, két és fél évet és nem beszél még kifejezően. Rengeteg gyerek van most a Kamilla központban ilyen problémával – emelte ki a gyógypedagógus. A másik nagy csoport pedig a fejlődési rizikóval élő gyermekek. Ez lehet egy méhen belüli vagy megszületés körüli oxigénhiányos helyzet, és ilyen lehet a koraszülöttség, illetve a sokak által ismert Down-szindrómás állapot.

A rizikó nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kis ember el fog maradni a fejlődésben, de valószínűsíthető. Ezeknek a családoknak, akik ilyen okokból segítséget kérnek és jelentkeznek a korai fejlesztőközpontban, nem engedik el a kezét, elkezdik a terápiát, függetlenül attól, hogy a gyerek mutat-e eltérést a fejlődésben. Végigkísérik őt hároméves koráig, és sokszor meg sem lehet mondani később, hogy korai fejlesztésre járt. Sokuknak azonban kimenet után is szüksége van speciális intézményi ellátásra vagy óvodai fejlesztőpedagógusra.

(A borítóképen: Szőke Szilvia gyógypedagógus, korai fejlesztő foglalkozik Varga Annával)