Szemgyógyászat

2020.10.10. 19:00

Ne legyünk rövidlátóak!

Az idei évben a Világnap szlogenje: Remény a Láthatáron.

Pap Gyula

Forrás: Shutterstock/illusztráció

A Látás Világnapját (World Sight Day) 2000 óta minden év októberében tartják. A megváltozott életmódunknak köszönhetően a rövidlátás (myopia) villámgyorsan terjed, ami súlyos formájában látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért erre kívánja felhívni a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „VISION 2020” – indított az elkerülhető vakság megelőzésére, amihez számos ország csatlakozott már.

Súlyos probléma lehet

Napjaink egyik leggyakoribb és egyben az egyik leggyorsabban terjedő szemészeti problémája a rövidlátás. Bár önmagában az, hogy „rövidlátó vagyok”, nem hangzik túl félelmetesen (például a „levált a retinám” kijelentéshez képest), de nem szabad ezt a problémát lebecsülni. Veszélyesen nő a rövidlátás előfordulása a lakosság köreiben, ami súlyos formájában – nagyfokú rövidlátás esetén – látásromláshoz, vaksághoz vezethet. 2017-ben a Földön élő emberek negyede volt rövidlátó, de a jelenlegi növekedési tendenciák alapján 2050-re az előfordulás már ötven százalékra növekedhet. Ez a nagyfokú növekedés a Távol Keleten már bekövetkezett, ahol jelenleg a fiatalok 90-95 százaléka rövidlátó, és ezen belül a látásvesztéssel fenyegető nagyfokú rövidlátóság előfordulása is 1-2 százalékról 20-ra nőtt. Ezek a tendenciák már Európában is elindultak, a legfrissebb magyar adatok is jelzik már a változást. A XI. Népegészségügyi Konferencián 2020. szeptember elején elhangzott, hogy a „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” keretében 2014-2019 években vizsgált több mint 80 ezer személy között, a rövidlátás 51 százalékban fordult elő. Ami talán a legmegdöbbentőbb, hogy az adatok szerint a fiatalabb korosztályokban (23-40 évesek között) a rövidlátóság több mint háromszor gyakoribb, mint a 60 évesnél idősebbek között. Mondhatjuk úgy is, hogy nemsokára a családi fényképen jellemzően már nem a nagymama, hanem az unoka lesz szemüveges.

Megegyezik a tapasztalat

Dr. Varga Mária szemész-szakorvos hosszú praxisának tapasztalatai is alátámasztják ennek a trendnek a kialakulását.

- Egyre fiatalabb korban jelentkezik a rövidlátás, gyerekeknél egyre gyakoribb. Aki szemüvegért jön az vagy az „öregszeműség” miatt, de egyre többen gyerekek, fiatal felnőttek is a rövidlátással küzdenek – fejti ki. Az életmód változás, a keveset mozgás, szabadban tartózkodás, a kütyüzés ezek okozzák többnyire a bajt. Megelőzni nagyon nehéz hiszen gyakran genetikai okok is állnak a háttérben. Van egy úgynevezett iskola-rövidlátás, ami a kisiskolás korban kezdődik mindenkinél. Segíteni lehet rajta a több mozgással, szabadban tartózkodással, a vitaminok erre nem jók. Sajnos a kialakult rövidlátás nem „gyógyítható” szemüveggel csak elviselhetőbbé teszi a hiányt – hívja fel a figyelmet a szakember. A kontaktlencse 14 éves kor alatt nem ajánlott, legfeljebb annak aki például sportol, táncol és szemüvegre szorul, később is szigorú kontrollt igényel a viselése. Gyakori panasz a munkájuk miatt sokat a számítógép előtt ülők esetében a szemszárazság, ezen műkönnyel lehet segíteni, de az is sokat számít, ha például óránként 10 perces szüneteket tartanak a munkában – tanácsolja. Az is gyakran előfordul kiskorban, hogy rövidlátásra gyanakodnak, de a vizsgálat során derül ki, hogy „túllátó” a gyermek, ami ugyanolyan panaszt okozhat – teszi hozzá.

Meg kell előzni

Az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy cselekednünk kell: meg kell előznünk a rövidlátás hazai tovább szaporodását, és a következményes látásromlás, vakság kialakulását. Miért veszélyes a rövidlátás és a nagyfokú rövidlátás? Mert látásromláshoz, vaksághoz vezethet, aminek az okai: a szemgolyó megnyúlik, a szemgolyó hátul (az éleslátás környékén) elvékonyodik és kiboltosul, érhártya (chorioidea) elvékonyodás, sorvadás lép fel, érhártya és retina szakadások jönnek létre, a kialakuló vérzések és látóhártya leválás már a látást rontják, myopiás makula degeneráció (CNV) – Fuchs folt: az éleslátás teljes kiesését okozza. Ráadásul a meglévő rövidlátás esetén sokkal gyakoribbak más, önmagukban is látást- veszélyeztető szembetegségek, mint például a glaukóma vagy az opticus neuropathia (ami 50 év felett az egyik leggyakoribb oka a hirtelen látásromlásnak). A jó hír az, hogy a rövidlátás kialakulása megelőzhető. A megelőzés tehát lehetséges, azonban a hatékony cselekvéshez nemzeti program indítására lenne szükséges – áll a közleményben.


Jelentős lépések

Magyarországon a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott a WHO és az IAPB VISION 2020 globális programjához, és azóta több jelentős lépést sikerült elérni a vakság és látáskárosodás megelőzése és a látásrehabilitáció fejlődése érdekében. A látás világnapja az IAPB által koordinált olyan alkalom, amikor a globális figyelmet a vakságra és a látásromlásra irányíthatjuk. Az IAPB arra ösztönzi tagjait és partnereit, hogy használja a WHO új, globális cselekvési tervét, a World Riport on Vision-t. Az idei évben a Világnap szlogenje: Remény a Láthatáron (Hope in Sight). 2020-ban globálisan legalább 2,2 milliárd embernek van látásromlása. Ezek közül legalább 1 milliárd embernek van olyan látáskárosodása, ami megelőzhető lett volna, vagy amivel még foglalkozni kellene. E mellett 2,6 milliárd ember rövidlátó, köztük 312 millió 19 év alatti gyermek. Mindezeken túl emberek milliói élnek olyan szemproblémákkal, amik növelik a látásvesztés kockázatát 196 millió ember él életkorral összefüggő makula degenerációval, 146 millió ember él cukorbeteg retinopatiával, 76 millió ember él zöldhályoggal (glaukómával), 2,5 millió ember él trachoma fertőzés miatti szemfelszín hegesedéssel, 277 millió ember él magas fokú rövidlátással.


Mit tehetünk, mit kellene tenni?

1. Több szabadidős program – túl sokat tartózkodunk zárt térben, ahol nincs lehetősége a

szemnek „messzire tekinteni”, természetes fényben lennie.

2. Kevesebb közeli munka (telefon, tablet) – a jelenleg érvényes szakmai ajánlás az, hogy 30 percnél tovább ne nézzünk egyfolytában közelre.

3. Speciális optikai korrekciók (például speciális kontaktlencse).

4. Kisdózisú atropin szemcsepp kezelés.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában